K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Trencs�n Kr.u. 1708 augusztus 3.	J�magam	2006.02.22. 19:16
1708 tavasz�n R�k�czi haderej�t Egerben k�sz�tette fel az elk�vetkezend� �v hadj�rataira. Az volt a terve, hogy elit hadsereg�t a szil�ziai hat�rra vez�nyli �s felveszi az �sszek�ttet�st a porosz tr�n�r�k�ssel, akit magyar kir�lynak sz�nt. Terv�t egyel�re m�g Bercs�nyinek sem �rulta el. Az ism�t f�vez�rr� kinevezett Heister �rtes�lve a kurucok csapatmozg�sair�l, P�lffy csapataival egyes�lve a Csall�k�zbe vonult �s Viardot is csatlakoz�sra utas�totta. Tov�bb…

A blenheimi csata 1704 augusztus 13	J�magam	2006.01.11. 15:53
1. A h�bor� okai �s el�zm�nyei IV. F�l�p hal�la (1665) ut�n a spanyol tr�nt egyetlen beteges fia, II. K�roly (1665-1700) �r�k�lte. B�r a Spanyol birodalom m�r �vtizedek �ta nem sz�m�tott nagyhatalomnak, nagy kiterjed�se �s j�vedelmei miatt m�gis jelent�s �llamalakulatnak kell tekinten�nk. A birodalom a vil�g sz�mos pontj�n rendelkezett birtokokkal. Amerik�ban Florida, Mexik�, Panama, a szigetvil�g, Guayana, valamint a portug�lok r�v�n Braz�lia tartozott a korona al�. Tov�bbi birtokaik voltak a Csendes-�ce�non a Philippinek, az Atlantin pedig a Kan�ri-szigeteket birtokolt�k. Eur�p�ban az ib�riai f�lszigeten k�v�l �v�k volt Mil�n�, N�poly, Szard�nia, Szic�lia, a Bale�ri-szigetek, �s Spanyol N�metalf�ld is. Tov�bb� ellen�rz�s�k alatt tarthatt�k a fontos tengeri szorosokat (Gibralt�r, angliai). II. K�roly. Mint m�r eml�tettem igen beteges ember volt, nem lehetett tudni mikor hal meg. Az eur�pai nagyhatalmak, mindegyike �rdekelt volt abban, hogy a spanyol kir�ly hal�la eset�n ki �r�kli orsz�g�t. Franciaorsz�g �s Ausztria k�zvetlen�l a ter�letekre tartott ig�nyt, m�g Hollandia �s Anglia a kereskedelmi poz�ci�ik miatt agg�dhattak. Franciaorsz�g uralkod�ja, XIV. Lajos, IV. F�l�p M�ria Ter�zia nev� f�rje unok�j�t, F�l�p�t sz�nta a spanyol tr�nra. Ennek �rdek�ben b�k�t k�t II. K�rollyal (1697), hiszen ha az 1697 el�tt meghal, Lajos nem lett volna jogosult ig�ny�t el�hozni. F� ellenl�basa I. Lip�t cs�sz�r volt, aki fiatalabb fi�t K�roly f�hercegnek sz�nta a hisp�n tr�nt. Sz�mos jogalapot hozott fel ig�nyei al�t�maszt�s�ra. Egyr�szt � maga is Habsburg volt, �s �gy gondolta, ha a dinasztia spanyol �ga kihal, csakis az osztr�k-�g veheti �t rokonai hely�t. M�sr�szt az � feles�ge (Margit Ter�zia) is IV. F�l�p l�nya volt. A harmadik aspir�ns J�zsef Ferdin�nd, Miksa Emm�nuel �s M�ria Ant�nia (Lip�t �s Margit Ter�zia l�nya) fia volt. A h�rom jel�lt k�z�l a bajor tr�n�r�k�snek volt a legnagyobb t�mogatotts�ga a Tengerhatalmak r�sz�r�l. Mint m�r eml�tettem Anglia �s Hollandia is �rdekelt volt az esetleges osztozkod�sban. Els�sorban kereskedelmi el�jogaik�rt �s �jabb lehet�s�gek �rdek�ben, valamint az eur�pai egyens�ly megtart�sa miatt avatkoztak be az �r�k�s�d�sbe. II. K�roly, azonban m�g �letben volt, �gy egyenl�re leker�lt a napirendr�l a k�rd�s. Az id� mult�val viszont vil�goss� v�lt, hogy a spanyol kir�ly nem tud fi��r�k�st nemzeni. Ism�t megindultak a t�rgyal�sok �s mind a franci�k, mind pedig az osztr�kok megpr�b�ltak nyom�st gyakorolni II. K�rolyra, saj�t jel�lt�k �r�kl�se �rdek�ben. Anglia kir�lya, III. Vilmos a b�ke fenntart�s�ban volt, �rdekelt, ez�rt t�rgyal�sokba bocs�tkozott a franci�kkal. Az el� meg�llapod�s 1689 okt�ber�ben sz�letett meg H�g�ban. Ennek �rtelm�ben J�zsef Ferdin�nd �r�kli a spanyol tr�nt. Az osztr�kok megkapj�k Mil�n�t, a franci�k pedig N�polyt, Szic�li�t �s Toscan�t. Akadtak azonban ellenz�i is ennek a szerz�d�snek, els�k�nt maga I. Lip�t, aki az eg�sz spanyol birodalmat K�roly f�hercegnek k�vetelte. A m�sik f�l maguk a spanyolok, akik nem akart�k feldarabolni orsz�gukat. Ugyanakkor Angli�ban sem volt mindenki el�gedett a meg�llapod�ssal. III. Vilmos nem egyeztetett sem a parlamenttel, sem pedig a tory korm�nnyal. Ebb�l bonyodalmak ad�dtak, �gy a kir�ly r�k�nyszer�lt arra, hogy a j�v�ben mindenr�l t�j�koztassa parlamentet. 1699 tavasz�n az eddigi elk�pzel�sek z�tonyra futottak. Meghalt J�zsef Ferdin�nd, akit mindh�rom f�l elfogadott volna. Az angol kir�ly ism�t t�rgyal�sra h�vta XIV. Lajost a b�k�s rendez�s rem�ny�ben. Ennek keret�n bel�l sz�letett meg a m�sodik szerz�d�s a k�t uralkod� k�z�tt (1699 j�nius 11). A meg�llapod�s �rtelm�ben K�roly f�herceg lenne a spanyol kir�ly �s a birodalom sz�mos tartom�ny�t megkapn�, It�li�t kiv�ve. Lip�t azonban ezt az egyezs�get sem fogadta el, mert egyr�szt abban rem�nykedett, hogy II. K�roly fi�ra hagyja az eg�sz birodalmat, m�sr�szt nem n�zte volna j� szemmel, ha a franci�k megjelennek It�li�ban. A spanyol kir�ly 1700 szeptember�ben, a hal�l k�zels�g�t �rezve meg�rta els� v�grendelet�t, melyben egyr�szt saj�t elhat�roz�sb�l, m�sr�szt osztr�k–Habsburg befoly�sra az eg�sz birodalom �r�k�s��l K�roly f�herceget jel�lte meg. Orsz�ga el�kel�inek nagy r�sze, azonban m�sk�pp gondolkozott. V�lem�ny�k szerint az egys�g megtart�s�ra csak akkor van es�ly�k, ha egy francia ker�l a tr�nra. A Habsburgok ellen sz�lt az, hogy igen volt a t�vols�g a k�t monarchia k�z�tt. Franciaorsz�g k�zels�ge viszont igencsak vesz�lyesnek t�nt, ahogy azt az elm�lt sz�zadokban tapasztalhatt�k is. A m�sok f� �rv, hogy az osztr�koknak nem volt flott�juk �s ez�ltal a tengeri kereskedelemb�l is kiszorulhatnak, hab�r ekkor m�r az angolok �s hollandok utalt�k a spanyol gyarmati kereskedelmet is. A francia p�rt vezet�je, Portocarrero (tolde�i �rsek) r�vette a kir�lyt egy franci�knak kedvez� v�grendelet meg�r�s�ra. Eszerint a spanyol tr�nt Anjou F�l�p �r�kli, azzal a kik�t�ssel, hogy egy osztr�k hercegn�t kell elvennie, valamint Spanyolorsz�g �s Franciaorsz�g sosem egyes�lhet. Egy m�sik kik�t�st is kier�szakolt a b�boros, a bor�t�kot a kir�ly hal�l�ig tilos volt felnyitni, megel�zve ezzel az �jabb v�ltoztat�si lehet�s�get. K�t napra r� 1700. november 1-�n II. K�roly v�gleg elszender�lt. A v�grendelet meglepte az illet�keseket, ugyanakkor �jabb k�rd�seket vetett fel, f�k�nt XIV. Lajos sz�m�ra. K�t lehet�s�ge volt, betartja a m�sodik szerz�d�st, melyet Vilmossal k�t�tt, ebben az esetben az elk�vetkezend� h�bor�ban Spanyolorsz�g az osztr�kok mellett fog harcolni, �s az is val�sz�n� volt, hogy a Tengerhatalmak nem fognak beavatkozni a franci�k oldal�n. Amennyiben viszont a v�grendeletet fogadja el, a k�s�bbiekben maga mellett fogja tudni az ib�riai �llamot. Ez ut�bbi �ll�spontot er�s�tette az, hogy az angliai korm�nyp�rt �s a hollandok is elfogadt�k volna a v�grendelet. Hossz� t�pel�d�s ut�n mag�hoz hivatta a spanyol k�vetet. „A Kir�ly { XIV. Lajos} Anjou herceg�re mutatott, s azt mondta a k�vetnek, hogy kir�lyak�nt �dv�z�lheti. A k�vet spanyol szok�s szerint nyomban t�rdre borult, s meglehet�sen hossz� k�sz�nt�t mondott a maga nyelv�n.” I. Lip�t egyb�l tiltakozott a v�grendelet ellen �s mozg�s�t�st rendelt el. Els�dleges c�lja �szak–It�lia elfoglal�sa volt. Kit�rt a h�bor�, egyenl�re, csak egy hadsz�nt�ren folyt �s csak k�t �llam k�z�tt. Ekkor azonban XIV. Lajos sz�mos olyan l�p�sre sz�nta el mag�t, mely eg�sz Eur�p�t beler�ntotta a Spanyol �r�k�s�d�si h�bor�ba. A Tengerhatalmak mindaddig elfogadt�k a v�grendeletet, am�g az nem s�rtette kereskedelmi �rdekeiket �s nem vesz�lyeztette a status qu�t. Ezt Tallard, a francia k�vet is meger�s�tette. Lajos azonban, meggondolatlanul cselekedett. Kitiltotta a Tengerhatalmakat a spanyol gyarmati kereskedelemb�l �s a rabszolgapiacr�l. Mindezek f�k�nt Anglia rosszall�s�t v�ltott�k ki. A francia kir�ly a k�vetkez� hib�t akkor k�vette el, amikor a spanyol–n�metalf�ldi er�d�kbe franci�kat �ltetett. Kor�bban ezeket �ppen a francia vesz�ly miatt er�s�tett�k meg. Az utols� l�p�se az angoloknak is sok volt. II. Jakab emigr�ns angol kir�ly hal�la ut�n Lajos, fiatalkor� fi�t III. Jakab n�ven Anglia uralkod�j�nak ismerte el. Miut�n a parlament is j�v�hagyta, Vilmos 1701 szeptember 12-�n sz�vets�get k�t�tt a hollandokkal �s a cs�sz�rral. Tov�bb…

1956 okt�ber 23		2005.10.23. 15:07
Eml�kezz�nk 1956 okt�ber 23-as forradalomra.

Aradi v�rtanuk		2005.10.06. 19:08
Kn�zics K�roly, Nagy S�ndor, Damjanics J�nos, Aulich Lajos, Lahner Gy�rgy, Poltenberg Jen�, Leiningen K�roly, T�r�k Ign�c, V�csey K�roly, Kiss Ern�, Schweidel J�zsef, Dessewffy Arisztid, L�z�r Vilmos. Tov�bb…

A Szent Korona		2005.08.20. 11:25
Augusztus 20.

Ludi Savarienses 2005		2005.08.11. 22:10
Szombathelyen ism�t megrendez�sre ker�l a Savaria T�rt�nelmi Karnev�l. A rendezv�nyt a tavalyit�l elt�r�en augusztus 26-28.-a k�z�tt tekinthetik meg a l�togat�k. Tov�bb…

A p�rk�nyi �tk�zet 1683. okt�ber 7-�n	B�nlaky J�zsef	2005.07.28. 22:44
K�zben a hadsz�nt�ren is nevezetes esem�nyek t�rt�ntek. A V�gon �tkelt sz�vets�ges sereg �l�n ez�ttal is a lengyel csapatok haladtak: ezeket a cs�sz�riak, n�h�ny menetnyi t�vols�gra pedig a n�met birodalmi csapatok k�vett�k. Tov�bb…

P�terv�rad 1716. augusztus 5	szer�ny szem�lyem	2005.07.28. 22:39
Az 1716-1718-as t�r�k h�bor� A Spanyol-�r�k�s�d�si h�bor� lez�rult�val az �j cs�sz�r-kir�ly, III. K�roly a Haditan�cs eln�k�nek (Savoyai Jen�) �szt�nz�s�re Kelet fel� ford�totta figyelm�t. Velence m�r 1714 �ta h�bor�ban �llt az �jra er�re kap� Oszm�n Birodalommal. A t�r�k�k gyors hadj�rataik r�v�n visszafoglalt�k More�t (Peloponn�szosz). A keresked� k�zt�rsas�g a Habsburg Birodalom seg�ts�g�t k�rte. B�csben �gy �rt�kelt�k, hogy k�sz�b�n �ll egy t�r�k t�mad�s Magyarorsz�g ellen, ez�rt megkezdt�k a felk�sz�l�st a h�bor�ra. Mindezt felgyors�totta XIV. Lajos francia kir�ly hal�la, ezzel ugyanis megsz�nt az �r�k ellens�g Nyugaton, �s a Habsburgok szabadon kezdhettek h�bor�ba Keleten. 1716. �prilis 13-�n a cs�sz�r sz�vets�get k�t�tt Velenc�vel �s a szult�nt a karl�cai b�ke megszeg�s�vel v�dolta meg. Savoyai Jen� az orsz�g t�bb pontj�n gy�lekez�t�borokat jel�lt ki. A futaki t�bor parancsnoka P�lffy J�nos lett. Az �sszevont cs�sz�ri hader� P�terv�radnak vette az ir�nyt. A f�parancsnok P�lffyt k�ldte ki 3000 lovassal felder�t�sre. A t�bornagy Karl�ca magass�g�ban egy 15 000 f�s t�r�k csapatba botlott, �s meg�tk�z�tt vele. N�gy�r�s �sszecsap�s ut�n a cs�sz�riak nagy vesztes�geket szenvedve (400 halott, 300 sebes�l) visszavonultak. Savoyai �tkelve a Dun�n a p�terv�radi s�ncokban foglalt �ll�st. A t�r�k sereg hossz� tan�cskoz�s ut�n szint�n P�terv�rad fel� vette �tj�t Damad Ali nagyvez�r vezet�s�vel. Az augusztus 5-�n lezajlott csat�ban a cs�sz�riak nagy diadalt arattak Tov�bb…

Rocroi 1643. m�jus 19.	szer�ny szem�lyem:)	2005.07.28. 22:32
A harminc�ves h�bor� francia szakasza imm�ron 8. �ve zajlott. A francia �s spanyol csapatok m�r sz�mtalanszor �sszem�rt�k erej�ket a csatat�ren, de d�nt�st egyik�k sem tudott kicsikarni. 1640-ben a spanyolok helyzete v�ls�gosra fordult. Fell�zadt Katal�nia, Portug�lia pedig �n�ll�s�totta mag�t. Ugyanebben az �vben a franci�k Arrasn�l legy�zt�k a spanyol csapatokat, meggyeng�tve ezzel Spanyol-N�metalf�ld d�li hat�rvid�k�t. Ebben a csat�ban t�nt fel el�sz�r a fiatal Cond� hercege. Ezek ut�n a franci�k sz�mos gy�zelmet arattak a katal�niai hadsz�nt�ren (Montjuic 1641, Lerida 1642). 1642-ben a flandriai sereg parancsnoka de Melo sikeresen vonta �ssze csapatait, majd Honnecourt mellett veres�get m�rt a franci�kra. Ennek ellen�re a spanyolok helyzete Katal�ni�ban tov�bbra sem javult. Ez�rt De Melo elhat�rozta, hogy hadj�ratot ind�t �szak-Franciaorsz�gba. Egyr�szt, hogy biztos�tsa a „Spanyol utat”, m�sr�szt, hogy tehermentes�tse a kaszt�liai hadseregcsoportot. Ezid�t�jt nevezte ki Rischelieu b�boros Cond�t Franciaorsz�g marsallj�v�. A b�boros �s a kir�ly hal�la ut�n a franci�k sz�m�thattak egy ellens�ges t�mad�sra. A francia hat�r �szaki r�sz�n Rocroi er�dje fontos szerepet j�tszott, �gy a franci�k sz�m�thattak arra, hogy De Melo ezt fogja megt�madni. Mivel a v�rost v�d�k l�tsz�ma igen alacsony volt (800 f�), csak n�h�ny napig tarthatta mag�t. Cond� teh�t megindult a v�ros felment�s�re. Az er�dh�z k�t �ton lehetett eljutni, az ostroml� spanyolok, azonban egyiket sem �rizt�k. Cond� vill�mgyorsan jelent meg az ostroml�k h�t�ban �s felsorakoztatta sereg�t. A balsz�rny vezet�s�vel megb�zott, szenilis D’Hoplita azt hitte, be tud jutni lovass�g�val az er�dbe, de a spanyol lovass�g visszakergette �ll�saiba. Az �j leple alatt egy dezert�r jelentette, hogy spanyol musk�t�sok rejt�zk�dnek a francia jobbsz�rny el�tti boz�tban. M�snap hajnalban Cond� megind�totta a harcot, mert nem akarta bev�rni a spanyolok 6000 f�s er�s�t�s�t, mely m�r �tban volt Rocroi fel�. Tov�bb…

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk