Nieuwpoort 1600. j�lius 2.

A n�metalf�ldi szabads�gharc imm�ron 28 �ve tartott. Az �szakon l�trej�v� Egyes�lt Tartom�nyok eredm�nyesen sz�lltak szembe Alba, majd Parma herceg�nek seregeivel. B�r a spanyolok 1584-ben meggyilkoltatt�k a felkel�s vez�r�t, Or�niai Vilmost, a hollandok nem adt�k fel a k�zdelmet.[1] 1585-ben a Staadts General korm�nyz�v� v�lasztotta az elhunyt fi�t, M�ricot. Az ifj� hamar �jj�szervezte a holland hadsereget �s eredm�nyesen sz�llt szembe a spanyolokkal. 1588-ban a spanyol armada veres�get szenvedett Anglia partjain�l, �gy meggyeng�lt a helyzet�k N�metalf�ld�n is. M�ric d�li hadj�rata sor�n bevette Steenwijket, Geetruidenberget �s Groningent (1594). A korm�nyz� minden esetben m�dszeres ostromhoz folyamodott, Caesar, Alesi�n�l szerzett tapasztalatait. M�ricra egy�bk�nt is jellemz� volt, hogy �rdekl�d�tt a r�mai hadtudom�ny �s a r�mai hadt�rt�net ir�nt.

1597-ben Tornhoutn�l csapott �ssze egy kisebb spanyol �s holland sereg. A gy�zelmet M�ric csapatai szerezt�k meg. A ny�r elej�n utas�t�st kapott a korm�nyzatt�l, hogy foglalja el Dunkirket �s Nieuwpoortot.[2] A korm�nyz� 12 000 emberrel sz�llt partra Nieuwpoort k�zel�ben �s megkezdte annak m�dszeres ostrom�t. A spanyolok Albert f�herceg vezet�s�vel indultak a v�ros felment�s�re. M�ric 1000 f�s el�v�det k�ld�tt ki az Yser foly� h�dj�hoz, hogy akad�lyozz�k meg a spanyolok �tkel�s�t.[3] Albert f�herceg csapatai, azonban els�p�rt�k a hollandokat, �s a f�seregre vetett�k magukat. M�ric kihaszn�lva az, �gy nyer kis id�t, fel�ll�totta a csapatait a tengerpart ment�n.

A spanyol sereg

Albert f�herceg parancsnoks�ga al� 6-7000 gyalogos 1200 lovas �s 9 �gy� tartozott. A f�herceg csapatait h�rom vonalban �ll�totta fel. Az el� vonalban helyezkedett el 1400 gyalogos �s 610 lovas. K�z�pen �llt fel 3 spanyol (Zapena, Monroy, Villar), 1 olasz tercio (Sapena), k�r�lbel�l 4000 gyalogos �s 400 lovas. A harmadik vonalat 2 vallon ezred (La Bailotte, Bucquoy), egy �r tercio (Bostock) �s n�h�ny n�met sz�zad (Barbacon) sorakozott fel (3000 f�) 500 lovas t�rsas�g�ban.[4] A spanyol lovass�g teh�t ism�t h�tr�nyba ker�lt, de a gyalogs�gukban m�g mindig b�zhattak a spanyolok.

A holland hadsereg

A holland hadsereg imm�ron modernebbnek sz�m�tott, mint a spanyol. Kisebb taktikai egys�gei �n�ll�an is k�pesek voltak feladatot teljes�teni �s gyorsabban is mozogtak, mint a neh�zkes terciok ( a r�mai cohorsokhoz hasonl�an).[5] M�ric sereg�ben megn�velte a l�v�szek sz�m�t �s lefektette a line�ris harc�szat elemeit.[6] A korm�nyz� a spanyolokhoz hasonl�an h�rom vonalban �ll�totta fel csapatait. Az els� vonalat 4 angol, 4 fr�z �s egy holland z�szl�alj alkotta (4600 f�) 1200 lovassal egy�tt. A centrumban 2 francia, egy vallon �s egy sv�jci z�szl�alj foglalt �ll�st a 300 lovas mellett. A sort 5 holland z�szl�alj (2500 f�) �s 1000 lovas z�rta. A 6 �gy�t a centrumban helyezt�k el.

A csata

A spanyolok felvonul�s�t nehez�tette a part ment�n cirk�l� holland haj�k t�ze.[7] A f�herceg csapatai �gy csak nagy neh�zs�gek �r�n �rt�k el a d�n�ket. A spanyol szolg�latban �ll� hollandok t�mad�sa vezette be a csat�t, �m t�mad�suk fennakadt az angol egys�geken.[8] A hollandok sort�zet z�d�tottak az el�renyomul� terciokra, �m azok nagy vesztes�geik ellen�re tov�bb rohamoztak. Ekkor avatkoztak k�zbe a vallonok �s ellenl�k�st hajtottak v�gre a spanyolokkal szemben. A holland jobbsz�rny lovass�ga sikerrel t�r el�re, �m t�mad�suk megakad a spanyol gyalogs�g oszlopain. A spanyolok ekkor az arcvonal teljes sz�less�g�ben rohamot ind�tottak. Elk�vetkezett a harc legkritikusabb pillanata. M�ric �sszeszedi mozg�konyabb egys�gei, �s ellenl�k�st hajt v�gre a sz�tzil�l�dott spanyol csapatokkal szemben.[9] A vill�mgyors holland f�l ezredek folyamatos t�mad�sa v�gk�pp megh�tr�l�sra k�nyszer�ti a spanyolokat. A csata eld�lt.

Vesztes�gek �s a csata k�vetkezm�nyei 

 A csat�ban a spanyol csapatok t�bb mint fele maradt holtan a csatat�ren. A hollandok ezzel szemben „csak” 1700 f�t vesz�tettek. M�ric, �ld�z�sre nem is gondolhat, hiszen m�g mindig jelent�s sz�m� spanyol alakulat van N�metalf�ld�n �s ezzel a megcsonk�tott sereg�vel k�nny� pr�da lett volna. A korm�nyz� 1601 �s 1604 k�z�tt sikeresen v�dte Osteend�t a spanyolokkal szemben, mindez hozz�j�rult ahhoz, hogy a k�t f�l 1609-ben fegyversz�netet k�t egym�ssal.