Ravenna 1512. �prilis 11.

1511-ben II. Gyula p�pa Spanyolorsz�g �s Velence bevon�s�val �letre h�vta a Szent Lig�t.[1] A liga c�lja az volt, hogy ki�zze a franci�kat It�lia ter�let�r�l, a sz�vets�gesek kezdetben sz�m�thattak a sv�jciak seg�ts�g�re is, akiket Matthias Schinner b�boros b�relt fel. A „hegylak�k”, azonban miut�n feld�lt�k Mil�n� k�rny�k�t el�gedetten megt�rtek otthonaikba. A spanyol-p�pai sereg id�k�zben Bologn�t ostromolja, �m Gaston de Foix, �j francia helytart� k�zeledt�nek h�r�re felhagytak az ostrommal. Foix siker�t kiakn�zand� Brescia ellen vonul, �s k�nny�szerrel veszi be.[2] A franci�k helyzete azonban ett�l sem javult, hiszen Miksa cs�sz�r fegyversz�netet k�t�tt a velenceiekkel, a p�pa pedig azon f�radozik, hogy bevonja az angol kir�lyt a sz�vets�gbe. XII. Lajos azt az �zenetet k�ldte Foixnak, hogy min�l el�bb k�nyszer�tsen ki egy d�nt� csat�t a sz�vets�gesekkel szemben, ennek �rdek�ben a lev�l mellett jelent�s sz�m� gascoini �s pikardiai gyalogost is �tnak ind�tott helytart�j�hoz.[3] Foix tudja, hogy a sz�vets�gesek nem n�zn�k t�tlen�l, ha feld�ln� ter�leteiket, miut�n megfelel�en �rt�kelte a helyzetet, megindult Ravenna ir�ny�ba. A spanyolok Fabius Cunctator m�dj�ra k�zelr�l k�vett�k a franci�kat, �m nem s�rgett�k a meg�tk�z�st. A lovagokkal ellent�tben �k m�r nem t�r�dtek a gy�zelem mik�ntj�vel, csak annak puszta t�ny�vel.[4] K�l�nben is, b�s�gesen el voltak l�tva �lelemmel, viszont l�tsz�mbeli h�tr�nyban voltak a franci�kkal szemben. Bizakodhattak viszont a p�pa �g�ret�ben, hogy sv�jciakat fogad zsoldj�ba �s elk�ldi �ket a k�zponti hadsereghez. A „hegylak�k,” azonban sosem �rkeztek meg mert XII. Lajos lefizette �ket.[5]Foix id�k�zben bevette Russit �s Ravenna ostrom�hoz kezdett. A franci�k azonban �heztek, �gy minden�ron arra t�rekedtek, hogy meg�tk�zzenek v�gre a spanyolokkal. A sz�vets�ges sereg a Ronco foly� szemk�zti oldal�n er�s �ll�sokat �p�tett ki �s v�rta a franci�k reakci�j�t. A francia haditan�cs v�g�l �gy d�nt�tt, hogy �tkelnek a foly�n �s megt�madj�k a spanyolokat. A sz�vets�gesek parancsnokai arra b�ztatt�k a f�vez�rt, addig t�madj�k meg az ellens�get, m�g az �tkel�ssel van elfoglalva. Pedro Navarro, a t�z�rs�g parancsnoka azonban nem akarta feladni el�ny�s �ll�sait, �gy a roham elmaradt.[6]

A sz�vets�ges sereg

A sz�vets�ges hadsereg spanyol �s it�liai katon�kb�l tev�d�tt �ssze. A sereg leg�rt�kesebb r�sz�t az a 8000 f�s spanyol gyalogs�g alkotta, mely arkab�zzal �s pik�val volt felszerelve. Az it�liai zsoldos gyalogs�g l�tsz�ma 5000 f� k�r�l lehetett. A sereg gyenge pontj�t a mind�ssze 3000 f�b�l �ll� lovass�g alkotta. A f�parancsnok De Cordova �sszesen 16 000 f�re sz�m�thatott. A csapatok t�nyleges ir�ny�t�ja a m�r Pedro Navarro volt.[7] A l�tsz�mbeli h�tr�ny miatt egy�rtelm�en v�dekez� harcra rendezkedett be.

A balsz�rnyon �llt fel a Ronco foly�ra t�maszkodva a spanyol neh�zlovass�g, t�l�k jobbra helyezkedett el a p�pa gyalogs�ga, Fabrizio Colonna ir�ny�t�sa alatt. Mellette �jabb lovas egys�gek foglaltak �ll�st. A centrumban tornyosult a f�lelmetes spanyol gyalogs�g, De Cordova vez�nylet�vel. A jobbsz�rnyon sorakozott fel az it�liai gyalogs�g k�t vonala Pescara m�rkival az �len (vele m�g tal�lkozunk P�vi�n�l). A sort a spanyol k�nny�lovass�g osztagai z�rt�k. A tartal�k az arcvonal m�g�tt helyezkedett el. Navarro a 30 �gy�b�l �ll� t�z�rs�g�t az arcvonal el�tt helyezte el.[8] A k�nnyebb t�zfegyvereket szekerekre szerelte, hogy k�nnyebben mozgathassa �ket. A t�z�rs�g el�tt m�ly �rkot �satott, hogy feltart�ztathassa a francia lovass�g roham�t. A spanyolok teh�t felk�sz�ltek az �sszecsap�sra.

A francia sereg

Miut�n a franci�k �tkeltek a foly�n f�lk�r�vben �ll�tott�k fel csapataikat. A sereg gyalogs�g�nak leg�rt�kesebb r�sz�t 6000 landsknecht alkotta, Foix egyed�l �ket tartotta k�pesnek arra, hogy felvegy�k a harcot a spanyolokkal.[9] A pikardiai, a gascoini �s az it�liai gyalogs�g elavult fegyverzettel volt ell�tva, �gy legfeljebb csak nagy l�tsz�mukban (8000 f�) b�zva �llhattak ki a csatat�rre. Foix ugyanakkor sz�m�thatott a francia neh�zlovass�g min�s�gi �s l�tsz�mbeli (5000 f�) f�l�ny�re. Mindezek mellett az 54 �gy� szint�n f�l�nyben volt a spanyolok 30 l�veg�vel szemben.

A francia helytart� a francia neh�zlovass�got �s a landsknechteket a jobbsz�rnyon helyezte el. A centrumban foglaltak �ll�st a m�r eml�tett egy�b gyalogs�g, h�rom n�gysz�gbe t�m�r�lve. A balsz�rnyon a marad�k zsoldos gyalogos �s a neh�zlovass�g egys�gei helyezkedtek el. A tartal�kot, La Palice csoportosul�sa alkotta. A t�z�rs�g az arcvonal el�tt helyezkedett el. Foix �gy d�nt�tt, megkezdi a csat�t.

A csata 

Az �tk�zetet hossz� �gy�t�z vezette fel, melyben a spanyolok ker�ltek f�l�nybe, mert �gy�ik magasabban helyezkedtek el mint a franci�k�.[10] A gascoiniak �s a pikardok sorai m�r kezdtek felbomlani a gyilkos �gy�t�zben. Ekkor a ferrarai herceg egy �teget �thelyezett a balsz�rnyra. Mivel a f�lk�r alak� francia csatarend t�lny�lt a spanyol arcvonalon, az �thelyezett �gy�k imm�ron oldalr�l t�zeltek a spanyolokra.[11] Ezek ut�n m�r a spanyol lovass�g kezdte szenvedni a franci�k t�z�t. A gyalogs�g Navarro parancs�ra lefek�dt a f�ldre, �gy �ket nem �rt�k az �gy�goly�k. A spanyol nemesek, azonban tov�bb z�gol�dtak, �s azzal zaklatt�k Cordov�t, ha nem t�madnak mind egy sz�lig itt pusztulnak. Navarro megmakacsolva mag�t ellen�llt a k�vetel�seknek. V�g�l a spanyol lovass�g, a parancsot be nem v�rva, megindult a francia sorok ellen.[12]

A franci�k �pp ezt v�rt�k, miut�n felfogt�k a spanyolok roham�t, ellenl�k�st hajtottak v�gre �s elkergett�k a csatat�rr�l az ellens�ges lovass�got. Ekkor k�nyszer�en megindult a spanyol gyalogs�g is. A balsz�rnyon kem�ny vereked�sbe keveredtek a n�metekkel, a centrumban, azonban sim�n �tt�rt�k a francia gyalogs�g sorait. Az it�liai gyalogs�g viszont seg�ts�gre szorult, de csak addig, am�g be nem �rkezett a spanyol tartal�k �s kiseg�tett�l a talj�nokat.[13]

Ugyanakkor a francia lovass�g oldalba t�madta a spanyol gyalogs�got, mely �gy h�tr�lni k�nyszer�lt. A h�tr�l�s fegyelmezetten ment v�gbe, ez�ltal a franci�k nem �rezhett�k igaz�n gy�ztesnek magukat.[14] Foixot hatalm�ba ker�tette a lovagi h�v �s a spanyolok ut�n vetette mag�t. Szerencs�tlens�g�re a h�tr�l�k ler�ngatt�k a lov�r�l �s v�geztek vele. B�r a csat�t a franci�k nyert�k meg, legjobb hadvez�r�k holtan maradt a csatat�ren.

Vesztes�gek �s a csata ut��lete

A kr�nik�sok szerint a k�t seregb�l �sszesen 10 000-en estek el, ez a sz�m azonban t�lzottnak t�nik, a 4-5000 f� k�zelebb �ll a val�s�ghoz.

A spanyol vez�rek k�z�l fogs�gba esett Pescara m�rkija, Padula m�rkija, Fabrizio Colonna �s Pedro Navarro is. Ez ut�bbi, miut�n senki nem v�ltotta ki a fogs�gb�l, francia szolg�latba szeg�d�tt.[15] A franci�kn�l �let�t vesztette Foix mellett, Yves d’Al�gre, Jakab von Ems �s sok m�sa nagy�r.

A csata ut�n a v�ros megadta mag�t a franci�knak. A szerencse, azonban hamar elp�rtolt t�l�k, hiszen Miksa hazah�vta landsknechtjeit, a p�pa pedig ism�t zsoldj�ba fogadta a sv�jciakat. A francia sereg v�g�l 1513-ban Novarra mellett veres�get szenvedett �s kiszorult It�li�b�l.[16]