A kezdetek (1681-1703)

P�lffy J�nos katonai p�lyafut�s�t �nk�ntesk�nt kezdte a Neuburgi, majd az isenburgi gyalogezred k�tel�k�ben. B�r csak r�vid ideig szolg�lt itt gyalogosk�nt, elsaj�t�totta azokat az alapvet� ismereteket, melyeket k�s�bb kiv�l�an alkalmazott.

M�g ebben az �vben �tker�lt nagyb�tyja v�rtesezred�be, ahol 1684-ig z�szl�s volt. Ennek az ezrednek a tagjak�nt �gyelt a kir�ly biztons�g�ra az 1681-es soproni orsz�ggy�l�sen.[1]

A t�zkereszts�gen 1683-ban, �rsek�jv�r sikertelen ostrom�ban esett �t. Miut�n Lotharingiai K�roly visszavonta hadait Magyarorsz�gr�l, a P�lffy-ezred a f�parancsnok mellett maradt. A szeptember 11-12-�n lezajlott b�csi csat�b�l P�lffy J�nos is kivette a r�sz�t, meg is sebes�lt az �d�z �tk�zetben. Ekkor ismerkedett meg k�s�bbi patr�nus�val �s j� bar�tj�val, Savoyai Jen�vel.[2]

A tov�bbiakban r�szt vett a p�rk�nyi �s a v�ci csat�ban, valamint Esztergom sikeres �s Buda 1684-es sikertelen ostrom�ban. Vit�zs�g�nek elismer�sek�ppen 1684-ben kapit�nny� l�ptett�k el�.

1686-ban ezred�vel ism�t Buda alatt tal�ljuk. Az ostromban n�gy P�lffy vett r�szt: P�lffy J�nos K�roly �s a h�rom testv�r: Mikl�s, Ferenc �s J�nos.[3] A kereszt�ny hadak �szak �s d�l fel�l fogt�k k�rbe a v�rat �s kezdt�k meg az ostromot. Lotharingiai K�roly a lovass�got P�lffy J�nos K�roly ir�ny�t�sa alatt Sz�kesfeh�rv�r k�rny�k�re k�ldte.[4] Augusztus elej�n egyre t�bb h�rt lehetet hallani a felment� sereg �rkez�s�r�l, �gy a f�parancsnok visszarendelte a lovasezredeket. 14-�n a t�r�k�k t�mad�st ind�tottak a Szent P�l-v�lgy fel�l, Petneh�zy magyarjai �s Lodron horv�t lovasai kem�nyen ellen�lltak, de a t�ler� miatt h�tr�lni kezdtek. A f�parancsnok seg�ts�g�kre k�ldte a Bercs�nyi-husz�rokat, valamint P�lffy J�nost �s Taaff�-t h�rom-h�rom lovasezred �l�n. Mint l�ttuk a fiatal P�lffyra egyszerre h�rom ezredet b�ztak, ebb�l is kider�lt, hogy megb�ztak benne. Nem is csal�dtak. M�snap nagy megtiszteltet�sben r�szes�lt. „Ma (aug. 15.) a herceg �fels�g�nek [Lotharingiai K�roly] harminc-egyn�h�ny z�szl�t aj�nd�koztak, melyet gr�f P�lffy J�nosnak, a P�lffy t�bornok ezred�nek lovaskapit�nya �tj�n az udvarba k�ld�tt a cs�sz�rnak…”[5] Ez�ltal az udvar is megismerhette a fiatal gr�fot. P�lffy k�s�bb visszat�rt a t�borba. A szeptember 2-�n lezajlott utols� rohamban pedig testv�rei, Mikl�s �s Ferenc t�ntett�k ki magukat.

Az ezt k�vet� hadj�ratokb�l is jelent�sen kivette a r�sz�t. 1687-ben a nagyhars�nyi csat�ban elvesztette b�ty�t, Ferencet.[6]

M�g ebben az �vben feles�g�l vette Czobor �d�m l�ny�t, Ter�zi�t. Az ap�s Zr�nyi Mikl�s alatt tanulta a hadimesters�get, ezt most mind �tadhatta vej�nek. P�lffy ezut�n a Czobor �ltal 1688-ban fel�ll�tott k�t lovasezred egyik�nek alezredese, majd ezredese lett.[7]

Ugyanebben az �vben Lotharingiai K�roly hadseg�dje. 1688 �s 1693 k�z�tt a balk�ni fronton harcolt el�bb a „k�k herceg” (Miksa Emmanuel), majd „T�rken Louis” (Badeni Lajos) alatt.

1693. �prilis 3-�n vez�r�rnagyi (Generalwachtmeister) kinevez�st kapott.[8] M�g ebben az �vben J�nos Frigyes w�rtembergi herceg becsm�relte a magyar lovass�got (melyet a cs�sz�ri csapatok sosem n�lk�l�zhettek), ez�rt P�lffy J�nos, hogy megv�dje a magyarok becs�let�t p�rbajra h�vta ki a herceget. A p�rbajt a korban pisztollyal, majd karddal bonyol�tott�k le. Ez�ttal ez el�bbire nem ker�lt sor. A herceg l�v�se csup�n s�rolta P�lffy kalapj�t, a gr�f viszont pontosan c�lzott.[9] J�nos Frigyes a cs�sz�ri csal�d rokons�g�hoz tartozott, �gy a „gy�ztesnek” menek�lnie kellett. P�lffy a megtorl�s el�l Lengyelorsz�ga sz�k�tt. Milyen �rdekes, hogy minden magyar, aki a cs�sz�r miatt k�nyszer�l k�lf�ldre (Bercs�nyi, R�k�czi) �szaki szomsz�dunkn�l tal�l mened�ket. V�g�l csal�dja k�zbenj�r�s�nak k�sz�nhet�en hazat�rhetett.

1697-ben m�r Savoyai oldal�n vett r�szt a hadm�veletekben, feladata az volt, hogy lovas k�tel�keivel biztos�tsa az �sszek�ttet�st Rabutin erd�lyi hadai �s a f�sereg k�z�tt.

A t�r�k h�bor� lez�rul�s�val a rajnai �s az it�liai hadsz�ntereken tal�ljuk. 1700. janu�r 26-�n alt�bornagyi kinevez�st nyer �s ezred�t n�met vasasezredre cser�li fel.

II. K�roly spanyol kir�ly hal�la miatt 1701-ben kit�rt a Spanyol-�r�k�s�d�si h�bor�. XIV. Lajos francia-bajor csapatai �lltak szemben a Habsburg-Angol-Holland sz�vets�g hadaival. P�lffy 1700 �s 1701 k�z�tt Savoyai alatt It�li�ban harcolt a francia csapatok ellen. Az 1701. j�lius 9-�n lezajlott capri csat�ban nagy �rdemeket szerez a gy�zelem kiv�v�s�ban.[10] 1702-ben I. J�zsef cs�sz�r szem�lyes k�r�s�re a rajnai frontra vez�nyelt�k. Landau ostrom�n�l tov�bb �regb�tette h�rnev�t, majd Ulm k�rny�k�n hadakozott a bajorokkal.

1703-ban kit�rt a R�k�czi-szabads�gharc, �s az uralkod� ennek nyom�n hazarendelte P�lffyt.

Szerepe a R�k�czi-szabads�gharcban (1703-1710)

Az 1697-es esztend�ben m�g jav�ba folyt a t�r�k�t ki�z� h�bor�, �m a jobb�gyok m�r egyre kev�sb� b�rt�k a forspont �s a portio teljes�t�s�t. Ennek k�vetkezt�ben a hegyalj�n felkel�s t�rt ki a helyi jobb�gyok vezet�s�vel. A cs�sz�ri seregek nagy r�sze a d�li hat�ron harcolt a t�r�k�k ellen, �gy a magyar f�ldesurakra h�rult a csapatok toborz�sa. Ebben jelent�s szerepet v�llalt P�lffy J�nos, ugyanakkor olyan f�urakat is tal�lunk k�zt�k, akik k�s�bb a R�k�czi-szabads�gharcban j�tszottak fontos szerepet (Bercs�nyi, K�rolyi).[11] A felkel�st ugyan hamar elfojtott�k, �m a kialakul� f��ri szervezked�s el�revet�tett egy komolyabb megmozdul�st.

Ennek vezet�j�v� Bercs�nyi �s a b�cs�jhelyi b�rt�nb�l kiszabadul� II. R�k�czi Ferenc lett. Lengyelorsz�gb�l kapcsolatba l�ptek XIV. Lajos francia kir�llyal, aki t�mogat�s�r�l biztos�totta �ket. Az esem�nyeket felgyors�totta, hogy a Brez�nban tart�zkod� fejedelemhez magyarorsz�gi jobb�gyok �rkeztek �s felk�rt�k �gy�k felkarol�s�ra (1703). A helyzet mindenk�ppen ide�lis volt, hiszen Magyarorsz�gon ekkor csak egyetlen cs�sz�ri ezred �llom�sozott (Montecuccoli), de ez is �tban volt a rajnai frontra. R�k�czi bevonult az orsz�gba �s a folyamatosan szaporod� hadai seg�ts�g�vel hamar teret nyert.

Ennek hat�s�ra Lip�t Magyarorsz�gra rendelte P�lffy J�nos alt�bornagyot. Egyes v�lem�nyek szerint Savoyai Jen� m�r ekkor P�lffyt akarta kinevezni f�vez�rnek, �m a cs�sz�r k�rnyezete magyar sz�rmaz�sa miatt nem b�zott benne.[12] V�g�l a Haditan�cs Siegbert Heister kinevez�se mellett d�nt�tt. P�lffy J�nos 1704. janu�r 14-�n elfoglalhatta a horv�t b�ni sz�ket. Az volt a feladata, hogy csapatokat toborozzon �s seg�tse a f�parancsnok hadm�veleteit.

Id�k�zben K�rolyi S�ndor 1704. janu�r 11-�n �tkelt a Dun�n �s 5000 ember�vel megkezdte a Dun�nt�l felszabad�t�s�t.[13] A kezdeti sikerek ut�n a cs�sz�ri ellent�mad�s azonban megh�tr�l�sra k�sztette K�rolyit. A Dun�n val� �tkel�s k�zben, csapatai egy r�sze elt�vedt a s�t�tben, ezeket m�snap P�lffy felsz�molta.[14]

Ez �v m�jus�ban lovass�gi t�bornokk� l�ptett�k el�.

A hadm�veletek s�lypontja m�jus k�zep�re a Felvid�kre tev�d�tt �t. A kuruc hadak h�rom t�mbben helyezkedtek el. Bercs�nyi (10 000 f�) a Garam keleti partj�n, K�rolyi (4000 f�) Nyitra megy�ben, m�g Ocskay 1000 ember�vel a Kis-K�rp�tok �s a Morva foly� k�zt foglalt �ll�st. A cs�sz�riak f�vez�re, Siegbert Heister (4500 f�) Kom�romb�l arra utas�totta a Szakolc�n�l �ll� Ritschant (4000 f�), hogy csatlakozzon P�lffy (2000 f�, Nagyszombat) csapataihoz.[15] A tervet k�t t�nyez� hi�s�totta meg. Egy m�sik kuruc sereg ism�t bevonult a Dun�nt�lra, ennek k�vetkezt�ben Heisternek ellen�k kellett vonulnia. M�sr�szr�l pedig Ocskay Ritschan �s P�lffy k�z�tt foglalt �ll�st, nehez�tve azok egyes�l�s�t. Id�k�zben P�lffy h�tr�l�sra k�nyszer�lt Bercs�nyi hadai el�l, mivel nem �rezte el�g er�snek mag�t a meg�tk�z�shez, ugyanakkor ism�t parancsot k�ld�tt Ritschannak a csatlakoz�sra. �m mire az r�sz�nta mag�t a megindul�sra, Bercs�nyinek �s K�rolyinak m�r k�sz terve volt a cs�sz�ri hadvez�r csapatainak megsemmis�t�s�re. �gy ker�lt sor az 1704. m�jus 28-�n a szomol�nyi �tk�zetre, melyben a fejedelem hadai gy�zelmet arattak.[16]

A cs�sz�ri seregek Koronc�n�l 1704. j�nius 13-�n vettek revansot a kuruc hadakon. P�lffy J�nos a tov�bbiakban az osztr�k hat�r ment�n vett r�szt a k�zdelemben.

1705 elej�n elhunyt I. Lip�t n�met-r�mai cs�sz�r �s magyar kir�ly, ut�da I. J�zsef lett. R�k�czi nem fogadta el az �j uralkod�t, de vele sz�vesen kezdem�nyeztek t�rgyal�sokat a b�k�r�l. I. J�zseffel m�g ink�bb meger�s�d�tt Savoyai Jen� befoly�sa az udvarban �s ezzel P�lffy helyzete is megszil�rdult. A menesztett Heister hely�re az agg Herbeville t�bornagy ker�lt. Az �j f�parancsnok feladata az volt, hogy vonuljon Erd�lybe �s seg�tse meg a v�rakba szorult Rabutint. R�k�czi remek tervet eszelt ki a cs�sz�ri sereg megsemmis�t�s�re a V�g �s a Dud v�g mocsaraiban. Herbeville, a fejedelem elk�pzel�sei szerint cselekedett �s serege is k�zel �llt a v�ghez. P�lffy a vajai tal�lkoz�n elmondta R�k�czinak, hogy m�r azt v�rt�k mikor �rkezik a megad�sra felsz�l�t� jel.[17] Bercs�nyi �s tisztjei �gyetlens�ge miatt azonban Herbeville v�g�l kimenek�lt a hurokb�l.

R�k�czinak m�g egyszer lehet�s�ge ny�lott arra, hogy csat�ra k�nyszer�tse a cs�sz�ri f�sereget. Az �jabb csapd�t Pudmericn�l �ll�totta fel. A falu P�lffy birtok�n fek�dt, �gy j�l ismerte a terepet. K�zbel�p�s�nek k�sz�nhet�en Herbeville ez�ttal elker�lte a csapd�t �s P�lffy er�lyes lovass�gi t�mad�s�nak k�sz�nhet�en a kurucok veres�get szenvedtek. A harc ut�n az alt�bornagy elismer�en sz�lt a fejedelem sereg�r�l �s az udvarnak �rt jelent�s�ben kiemelte, hogy m�r nem szabad gy�lev�sz hadk�nt kezelni a felkel�ket.[18] Herbeville v�g�l el�rte Erd�ly hat�r�t �s zsib�i gy�zelme (1705. nov. 11.) ut�n birtokba is vette az orsz�got.

Id�k�zben Botty�n csapatai megh�d�tott�k a Dun�nt�lt. P�lffy az osztr�k hat�rig vonult vissza. M�g ebben az �vben Ocskay porty�z�sai sor�n V�r�sk� ellen t�madt, �m P�lffy J�nos a sz�l�i f�szek felment�s�re sietett.[19]

A k�vetkez� �vben sikeresen veri vissza a kuruc t�mad�sokat Sopron al�l. 1706-1707-ben visszafoglalta a Murak�zt �s gy�ztes �tk�zetet v�vott (Nagymagyar) a Csall�k�zben.

1707-ben az �j f�parancsnok, Starhemberg Guido nagy volumen� hadm�veletekbe kezdett a Dun�nt�lon. A cs�sz�ri csapatok egyszerre h�rom ir�nyb�l (Starhemberg, Rabutin, P�lffy) vonultak Botty�n ellen, �m � �gyes man�verez�ssel felmorzsolta �ket.

Id�k�zben a franci�k sikeresen t�rtek el�re a nyugati hadsz�nt�ren, ennek hat�s�ra a cs�sz�r �jabb ezredeket ir�ny�tott ellen�k. Heister t�voll�t�ben Maximilian Starhemberg ir�ny�totta a kurucok elleni hadm�veleteket.

1708-ban zajlott le a trencs�ni csata, mely nagyban meghat�rozta a szabads�gharc tov�bbi menet�t. Ezut�n a kuruc hadsereg m�r nem tudott l�bra �llni.[20] Az csata ut�n Ocskay �tp�rtolt a cs�sz�riakhoz, az �ll�t�s, miszerint miatta vesztettek Trencs�nn�l egy�rtelm�en hamis, mivel nem is vett r�szt a csat�ban.

1709. �prilis 24-�n tettei elismer�sek�ppen P�lffy t�bornagyi rangot kapott, s sz�ba ker�lt titkos tan�csosi kinevez�se is.[21] M�g ebben az �vben R�k�czi hely�t elfoglalva S�ros megyei f�isp�n lett.

A szabads�gharc kifullad�s�t jelzi Cs�ky Imr�hez �rt levele: „Hacsak 1000 lovasom volna, mind �t tudn�m �zni a kurucs�got hitemre, de nincs el�g ember… Ak�rmerre fordulok maroknyi n�ppel is, minden�tt szalad el�ttem. Berchenyinek alkalmas leveleit elnyertem, melyekb�l minden csal�rds�gokat kitanultam, maga is megvallja, csak biztos�t�s minden dolog.”[22] Ezen kijelent�se abban az �sszef�gg�sben �rdekes, hogy � elismerte a kurucok hadi teljes�tm�ny�t, �m ha ekkor �gy nyilatkozott r�luk, akkor sejteni lehet, hogy a kurucok m�r nem �gy harcoltak, mint a felkel�s zenitj�n.

A cs�sz�ri csapatok egyre ink�bb a keleti hat�r fel� szor�tott�k vissza a kuruc csapatokat. R�k�czi 1710-ben m�g egy utols� ellent�mad�st k�s�relt meg (Romh�ny, 1710. jan. 22.), de ez m�r nem v�ltoztatott a helyzeten. P�lffyt 1710. m�rcius 28-�n a fels�-magyarorsz�gi hadak parancsnok�v� nevezt�k ki. R�vid id�n bel�l elnyerte az orsz�gos f�parancsnoks�got is.

Trencs�n 1708. augusztus 3.

1708 tavasz�n R�k�czi haderej�t Egerben k�sz�tette fel az elk�vetkezend� �v hadj�rataira. Az volt a terve, hogy elit hadsereg�t a szil�ziai hat�rra vez�nyli �s felveszi az �sszek�ttet�st a porosz tr�n�r�k�ssel, akit magyar kir�lynak sz�nt.[23] Terv�t egyel�re m�g Bercs�nyinek sem �rulta el. Az ism�t f�vez�rr� kinevezett Heister �rtes�lve a kurucok csapatmozg�sair�l, P�lffy csapataival egyes�lve a Csall�k�zbe vonult �s Viardot is csatlakoz�sra utas�totta.

R�k�czi v�g�l felt�rta terveit alvez�rei ell�tt, �m azok csak r�vid t�von gondolkoztak �s saj�t �rdekeik szerint akart�k felhaszn�lni a sereget. A fejedelem v�g�l r�sz�nta mag�t egy Viard elleni akci�ra.[24] A cs�sz�ri hadvez�r azonban j�l ki�p�tett s�ncokban fogadta a kurucokat �s id�k�zben P�lffy �s Heister is elindult �szaknak. Ekkor a fejedelmet el�bb Lip�tv�r, majd Trencs�n ostrom�ra vett�k r�. Heister, Viardot el�rek�ldve maga is elindult V�g�jhely fel�. Olyan inform�ci�t kapott ugyanis, hogy a kuruc sereg k�t oszlopban vonul Trencs�n ir�ny�ba.[25] �gy�it �s m�lh�j�t h�trahagyva, csup�n lovass�g�val vonult R�k�czi ellen.

A fejedelem augusztus 2-�n �ll�st foglalt a Turna-Hamri-Lehota-Szoblah� vonalon (l�sd t�rk�p a mell�kletben-a szerk.). R�k�czi nem sz�m�tott �tk�zetre, ezt Eml�kirataiban is megeml�tette:” Nem volt mag�t�l �rthet�d� elhinni, hogy e t�bornok 2000 lovassal �s n�h�ny, P�lffy al� rendelt r�c sz�zaddal meg akarjon t�madni minket.”[26] Heister d�lkeleti ir�nyb�l k�zel�tett, �s mikor el�sz�r �sszecsapott egy kuruc �rj�rattal, azt hitte, csup�n Bercs�nyi lovass�g�val �ll szemben.

Miel�tt tov�bbmenn�nk n�zz�k meg a k�t sereg l�tsz�m�t �s �llapot�t. A kuruc csapatok 14-15 000 f� 14 �gy�. A katon�k t�bbs�ge pihent volt �s v�rt�k a harcot. Ezzel szemben a cs�sz�riak mind�ssze 5200 lovassal vonultak fel, akik a hossz� menetel�s ut�n igen f�radtak voltak. [27]

R�k�czi bal sz�rny�n az auxili�ris lovass�g helyezkedett el a Turna falut�l D�lre. A gyalogs�g �s az udvari hadak, La Mothe ir�ny�t�s�val a Hamri-Lehota k�z�tti t�rs�gben, a 14 �gy� fedezete alatt foglalt �ll�st. A jobbsz�rnyat (mezei hadak) Pekry L�rinc vezette.

Heister Nyugat fel�l �rkezve elvonult Turna el�tt. Meg�llap�totta, hogy a kurucokat nem lehet biztos �ll�saikb�l kimozd�tani, ez�rt oldal�t mutatva Trencs�n fel� vonult.[28]

R�k�czi mindezt l�tva, utas�totta a jobbsz�rnyon l�v� Pekryt, hogy t�madja oldalba az elvonul� cs�sz�riakat. Az erd�lyi hadvez�r a rossz talajviszonyok miatt igen nehezen indult meg, majd a m�r f�lig v�grehajtott m�veletet megszak�totta �s visszavonul�st rendelt el. „Pekry sz�nalmasan v�grehajtott hadmozdulata adott okot P�lffynak arra, hogy figyelmeztesse Heistert: e lovass�g magatart�sa nem l�tszik nagyon szil�rdnak, s pr�b�lkoz�sk�ppen kock�zat n�lk�l lehetne ellen�k k�ldeni a r�cokat, egy-k�t svadron t�mogat�s�val.”[29] P�lffy t�mad�s�t siker koron�zta, a kuruc jobbsz�rny megfutott �s mag�val r�ntotta a feltart�ztat�sukra k�ld�tt regul�ris ezredeket. Heister �ltal�nos t�mad�sa ut�n a centrum r�vid v�dekez�s ut�n megh�tr�lt, a fejedelem megpr�b�lta meg�ll�tani csapatait, �m � is majdnem holtan maradt a csatat�ren. Ami ezut�n k�vetkezett, P�lffy szavait id�zve, csak m�sz�rl�snak lehet nevezni. A kurucok k�zel 3000 f�t vesz�tettek, a cs�sz�riak mind�ssze 160 embert.[30]

A csat�t �rt�kelve egy�rtelm�en P�lffyt kell kiemeln�nk. A magyar lovass�gi t�bornok remek �rz�kkel vette �szre a mezei hadak bizonytalans�g�t �s „v�rcsek�nt” csapott le r�juk. Heister csak akkor hat�rozta el mag�t az �ltal�nos t�mad�sra, amikor P�lffy m�r elint�zte a munka nagy r�sz�t.

Az 1716-1718-as t�r�k h�bor�

A Spanyol-�r�k�s�d�si h�bor� lez�rult�val az �j cs�sz�r-kir�ly, III. K�roly a Haditan�cs eln�k�nek (Savoyai Jen�) �szt�nz�s�re Kelet fel� ford�totta figyelm�t. Velence m�r 1714 �ta h�bor�ban �llt az �jra er�re kap� Oszm�n Birodalommal. A t�r�k�k gyors hadj�rataik r�v�n visszafoglalt�k More�t (Peloponn�szosz). A keresked� k�zt�rsas�g a Habsburg Birodalom seg�ts�g�t k�rte. B�csben �gy �rt�kelt�k, hogy k�sz�b�n �ll egy t�r�k t�mad�s Magyarorsz�g ellen, ez�rt megkezdt�k a felk�sz�l�st a h�bor�ra.[31] Mindezt felgyors�totta XIV. Lajos francia kir�ly hal�la, ezzel ugyanis megsz�nt az �r�k ellens�g Nyugaton, �s a Habsburgok szabadon kezdhettek h�bor�ba Keleten. 1716. �prilis 13-�n a cs�sz�r sz�vets�get k�t�tt Velenc�vel �s a szult�nt a karl�cai b�ke megszeg�s�vel v�dolta meg.[32]

Savoyai Jen� az orsz�g t�bb pontj�n gy�lekez�t�borokat jel�lt ki. A futaki t�bor parancsnoka P�lffy J�nos lett. Az �sszevont cs�sz�ri hader� P�terv�radnak vette az ir�nyt. A f�parancsnok P�lffyt k�ldte ki 3000 lovassal felder�t�sre. A t�bornagy Karl�ca magass�g�ban egy 15 000 f�s t�r�k csapatba botlott, �s meg�tk�z�tt vele. N�gy�r�s �sszecsap�s ut�n a cs�sz�riak nagy vesztes�geket szenvedve (400 halott, 300 sebes�l) visszavonultak. Savoyai �tkelve a Dun�n a p�terv�radi s�ncokban foglalt �ll�st. A t�r�k sereg hossz� tan�cskoz�s ut�n szint�n P�terv�rad fel� vette �tj�t Damad Ali nagyvez�r vezet�s�vel. Az augusztus 5-�n lezajlott csat�ban a cs�sz�riak nagy diadalt arattak.

Savoyai Jen� nem �rezte mag�t er�snek arra, hogy Belgr�d ellen vonuljon, ez�rt ink�bb Temesv�r felszabad�t�s�t t�zte ki c�lul maga el�.[33] A f�vez�r P�lffyt egy er�sebb lovas k�tel�kkel a Temes-vid�k k�zpontj�ba ir�ny�totta. A t�bornagy Zent�n�l kelt �t a Dun�n �s augusztus 21-�n �rt c�lt. Savoyai n�gy nappal r� �rkezett meg.[34]

Temesv�r er�drendszere t�bb r�szb�l �llt. K�zpontban a v�ros �s a v�r, mindezt �szak fel�l a Nagypal�nk fedezte. Tov�bb nehez�tette az ostromot a mocsaras talaj �s a patakokkal szabdalt vid�k.

A v�d�sereg 14-15 000 f�b�l �llt, a fanatikus Musztafa pasa vezet�se alatt.

A cs�sz�ri sereg k�r�lz�rta Temesv�rt. Az �szaki oldalon Savoyai Jen� helyezkedett el 65 z�szl�aljjal �s 10 lovasezreddel. D�lr�l P�lffy J�nos 22 lovasezrede biztos�totta az ostroml�kat az esetleges felment� sereggel szemben. A t�nyleges ostrom szeptember 2-�n kezd�d�tt, a hadm�veleteket h�tr�ltatta az ostromt�z�rs�g hi�nya, mely csak igen lassan �rkezett meg Bud�r�l.

A t�r�k felment� sereg (28 000 f�) szeptember 22-�n t�madta meg a P�lffy-csoportot, a hossz� k�zdelemb�l v�g�l a cs�sz�riak ker�ltek ki gy�ztesen. Az ostrom tov�bb folytat�dott �s P�lffy sz�nlelt t�mad�sokkal remek�l vonta el a v�d�ket a t�nyleges t�mad�si pontr�l. A romm� l�tt Temesv�rt v�g�l okt�ber 13-�n adt�k �t a t�r�k�k.[35]

A v�ros elest�vel az eg�sz Temes-vid�k a cs�sz�r kez�be ker�lt. A t�rs�get nem csatolt�k vissza Magyarorsz�ghoz, hanem �n�ll� ker�lett� szervezt�k, �s �l�re Mercy lovass�gi t�bornokot nevezt�k ki.

Id�k�zben a bujdos� kuruc vez�rek (Bercs�nyi, Esterh�zy) a t�r�k oldal�n �jra szervezkedni kezdtek, �m hadbah�v� p�tens�k visszhang n�lk�l maradt. B�r R�k�czi is kimozdult franciaorsz�gi mag�ny�b�l, mire meg�rkezett, m�r minden eld�lt.

1717-ben sor ker�lt N�ndorfeh�rv�r visszafoglal�s�ra. A cs�sz�ri hadak (100 000 f�) a dunai flottill�val kar�ltve �tkeltek a Dun�n, �s hozz�fogtak az „utols�” t�r�k v�gv�r ostrom�hoz.[36] Az oszm�n felment� sereg sem k�slekedett �s be�rkez�se ut�n ostrom al� fogta a cs�sz�ri hadak circumvallati�s vonal�t. Savoyai augusztus 16-�n k�ldte t�mad�sba csapatait. A P�lffy �ltal ir�ny�tott jobbsz�rny eredm�nyes t�mad�sa megh�tr�l�sra k�sztette az oszm�n balsz�rnyat. A k�d miatt a cs�sz�ri gyalogs�g elt�vedt, ez�ltal r�s keletkezett az arcvonalban. Miut�n felsz�llt a k�d, Savoyai int�zkedett a hadsorok helyre�ll�t�sa c�lj�b�l. A gy�zelmet ism�t a cs�sz�ri hadak szerezt�k meg, �s ebben el�v�lhetetlen �rdemeket szerzett P�lffy J�nos t�bornagy.[37] P�lffy legnagyobb sajn�lat�ra a csatat�ren lelte hal�l�t fia, az ifjabb J�nos �s b�tyja hasonl� nev� gyermeke is.

�sszefoglal�sk�nt elmondhatjuk, hogy P�lffy a h�bor� �sszes csat�j�ban kulcsszerepet j�tszott, �regb�tve ezzel a magyar vit�zs�get.

Katonai p�lyafut�s�nak egyetlen hi�nya, hogy nem vezetett �n�ll� hadj�ratot. Erre ugyan lehet�s�ge ny�lt volna az 1737-1739-es t�r�k h�bor�ban, de a dinasztikus �rdekek k�zbesz�ltak.[38]

Ennek ellen�re elmondhatjuk, hogy � volt a magyar t�rt�nelem egyik legnagyobb hadvez�re.