Gyarmatok

�szak-Amerika �s a Karibi t�rs�g (Nyugat-Indi�k) gyarmatos�t�sa k�vetkezt�ben �jabb frontszakasz ny�lt az eur�pai hatalmak h�bor�iban. A t�rs�gben a spanyolok, a franci�k �s az angolok is jelent�s gyarmati ter�letekkel rendelkeztek (102. mell�klet).

A spanyoloknak f�k�nt K�z�p-Amerik�ban (�j-Spanyolorsz�g) �s a Karib-tengeren (Hispaniola, Kuba, Poerto Rico) voltak gyarmataik, de �v�k volt eg�sz Florida is.

A franci�knak a karibi t�rs�gben (Grenada, Martinique, Guadelupe, Santa Cruz, Nyugat-Hispaniola), a Szent L�rinc-foly� (Arcadia), a nagy tavak (�j-Franciaorsz�g) �s a Mississippi-v�lgy�ben (Luisiana) voltak birtokaik.[1]

Az angolok a karibi t�rs�g (Jamaica, Barbados, Monserat, Antigua) mellett f�k�nt �szak-Amerika keleti partjain hozt�k l�tre gyarmataikat, melyek az Appelech-hegys�gig h�z�dtak. Ezeket ter�leti alapon h�rom csoportba sorolhat�k. New England (Massachusetts, New Hampsire, Rhode Island, Connecticut), a k�z�ps� gyarmatok (New York, New Jersey, Pennsylvania) �s a d�liek (Virginia, �szak-Karolina, D�l-Karolina, Maryland).[2]

�rdemes m�g kiemelni k�t ter�letet, melyek hovatartoz�s�t a franci�k �s angolok vitatt�k. Az egyik �j-Foundland, a m�sik pedig a Hudson-�b�l t�rs�ge.

Az angol gyarmatok k�l�nb�z� st�tusz�ak voltak (koronagyarmat, „tulajdonosi”gyarmat, �nkorm�nyz� gyarmat) �s sz�mos elemet meg�riztek az anyaorsz�g hagyom�nyaib�l (protestantizmus-f�k�nt az angol �llamegyh�zon k�v�li felekezetek-, �lland� hadsereg elleness�g).

A nagyhatalmak k�zti konfliktus �j elemekkel b�v�lt ki az �jvil�gban. A ter�letszerz�s, kereskedelmi jogok �s a kal�zkod�s mellett sz�molni kellett az indi�nokkal. Az �slakosok megnyer�se �s a vel�k folytatott kereskedelem igen fontos volt mindk�t f�l (angol-francia) sz�m�ra.

Ugyan a k�zvetlen �rintkez�s ok�n itt szinte folyamatos k�zdelem d�lt a felek k�zt, az eur�pai h�bor�k itt is fokozt�k az ellens�ges tev�kenys�get. Az Augsburgi liga h�bor�ja (1688-1697), Vilmos kir�ly h�bor�ja, m�g a Spanyol �r�k�s�d�si h�bor� (1701-1713) Anna kir�lyn� h�bor�ja n�ven vonult be az amerikai t�rt�nelembe.[3]

A h�bor� folyam�n h�rom frontszakaszt k�l�n�thet�nk el: a Nyugat-Indi�kon a spanyol-francia sz�vets�g n�zett szembe az angolokkal, a new englandi fronton a franci�k �s angolok (mindk�t oldalon indi�n sz�vets�gesek), a d�l-karolinai szakaszon, pedig szint�n spanyol-francia-indi�n �s angol-indi�n �ssze�tk�z�sekre ker�lt sor.

4.4.1 Nyugat-Indi�k

A ter�let igen fontos volt kereskedelmi szempontb�l, �gy nem csoda, hogy XIV. Lajos 1702. janu�rj�ban 42 haj�t k�ld�tt a t�rs�gbe Chateau-renaut admir�lis vezet�se alatt, hogy biztos�ts�k unok�ja �r�ks�g�t �s el�seg�ts�k az ez�st-flotta hazat�r�s�t.[4] Az angoloknak nem volt jelent�s flott�juk a t�rs�gben, �m ennek ellen�re m�gis megt�madt�k a franci�kat. A Benbow admir�list, azonban t�bb kapit�nya is cserbenhagyta �s �gy a franci�k� lett a gy�zelem.[5] Az er�s�t�sek be�rkez�se ut�n az angolokhoz ker�lt a kezdem�nyez�s �s t�bb francia uralom alatt �ll� szigetet d�ltak fel. V�laszk�nt a franci�k ny�lt kal�z-h�bor�t ind�tottak az angol kereskedelem megb�n�t�s�ra, ami ugyan nem siker�lt, de �gy is jelent�s vesztes�geket okozott az angoloknak. 1708-ban az angol flotta Porto Bellon�l ism�t veres�get m�rt a francia flott�ra, akik ezut�n m�r csak kal�zkod�ssal tudt�k felvenni a harcot.[6]

4.4.2 D�l-Karolina

D�l-Karolina kereskedelmi szempontb�l igen kedvez� helyen fekszik, ugyanakkor k�rnyezt�ben jelent�s spanyol (Florida) �s francia (Luisiana) birtokok tal�lhat�ak. Mindezt tov�bb bonyol�tja, hogy mindh�rom f�l igyekezett a maga sz�m�ra biztos�tani az indi�nokkal folytatott mississippi-v�lgyi kereskedelmet.[7][8] Az 1702-ben ki�jult h�bor�skod�s nyit�nyak�nt a franci�kkal sz�vets�ges indi�nok megt�madt�k az angolokkal keresked� t�rzseket. V�laszul D�l-Karolina korm�nyz�ja, Moore megostromolta St. Augustine-t, Florida k�zpontj�t. A v�rost felgy�jtott�k, �m az er�d�t nem siker�lt bevenni�k.[9] Ugyan az angolok nem j�rtak sikerrel, de a kezdem�nyez�st nem engedt�k ki a kez�kb�l. 1704 elej�n t�mad�st ind�tottak a franci�k �s a vel�k sz�vets�ges indi�nok ellen az Appelech-hegys�g ment�n �s bevett�k Ayubale er�dj�t.[10] 1705-ben ism�t ki�jult az indi�n t�rzsek k�zti h�bor�, mely szint�n az angoloknak kedvezett. A francia-spanyol csapatok ugyan 1706. augusztus�ban partra sz�lltak Charlestown k�zel�ben, �m visszavert�k �ket.[11] Ett�l kezdve az angolok folyamatos el�renyomul�sban voltak �s csak a b�keszerz�d�s vetett v�get a harcnak. Ugyan az utrechti b�k�ben nem t�rt�nik eml�t�st err�l a frontszakaszr�l, de az egy�rtelm�en, hogy az angolok gy�zelm�vel �rt v�get. 1701-ben a franci�k el�nybe ker�ltek. Iberville, Luisiana korm�nyz�ja �tvette a spanyolokt�l a Pensacola-�b�l fel�gyelt�t �s az indi�n t�rzsekkel val� t�rgyal�sok sor�n siker�lt egy t�r�keny b�k�t k�tnie.

4.4.3 New England

M�sk�nt alakultak az esem�nyek az �szaki fronton. Kanada korm�nyz�ja, Vaudreuil vezette francia �s a jezsuit�k �ltal fanatiz�lt, indi�nok kezdt�k meg a hadm�veleteket az angol ter�letek ellen.[12] M�s t�nyez�k tekintet�ben is k�l�nb�z�tt ez a frontszakasz a D�l-Karolinait�l. A New Englanhoz tartoz� gyarmatok elt�r� �rdekeik �s �letm�djuk miatt nem tudtak huzamosabb ideig �sszefogni egy k�z�s c�l �rdek�ben, �gy hi�ba tett meg mindent a korm�nyz� Joseph Dudley. A h�bor�t kronol�giailag k�t szakaszra lehet osztani. 1702-1709 k�zt a francia-indi�n csapatok voltak a kezdem�nyez�k �s az angol gyarmatok magukra voltak utalva. 1709 ut�n azonban v�ltoz�s k�vetkezett be. Az angliai korm�nyv�lt�s k�vetkez�ben a tory korm�ny k�zvetlen�l is beavatkozott a gyarmatokon zajl� h�bor�ba.[13] Kor�bban a Marlborough-Godolphin vezette kabinet nem tartotta fontosnak az ott foly� esem�nyeket. Marlborough, maga eur�pai l�t�k�rben gondolkodott (kontinens, F�ldk�zi-tenger) �s egyenesen pazarl�snak nevezte, ha regul�ris ezredeket Amerik�ba vez�nyeltek.[14] 1709 ut�n azonban a tengerent�li kereskedelemben �rdekelt �s a flott�t prefer�l� toryk saj�t dics�s�gre v�gytak, ez�rt t�bb regul�ris ezredet k�ldtek az �jvil�gba.

1702-ben azonban ez m�g igen t�volinak t�nt. A Maine-be bet�r� francia-indi�n csapatok ellen ugyan fel�ll�tottak egy 1100 f�s mil�ci�t, �m ez nem vehette fel a harcot a v�ratlanul felbukkan� �s lecsap� indi�nokkal.[15]

A francia tisztek �ltal vezetett indi�n csapatok 1704. febru�r 28-�n felgy�jtott�k �s kifosztott�k Deerfieldet. A lakoss�got lem�sz�rolt�k, akik �letben maradtak, azokat Quebecbe hurcolt�k.[16] Az angolokban m�ly sebet hagyott ez a v�rengz�s. Benjamin Church ezredes vezette megtorl� akci� eredeti c�lja Port Royal kik�t�je volt. Ez az Arcadi�ban elhelyezked� telep�l�s volt a f� kiindul�pontja a francia kal�zoknak. Az ezredes vezette csapatok, ugyan feld�lt�k Arcadia partvid�k�t, �m Port Royalt nem siker�lt elfoglalniuk.[17] Mivel fegyverrel nem tudt�k megakad�lyozni az ellens�ges t�mad�sokat, Dudley k�veteket k�ld�tt Quebecbe, hogy t�rgyaljanak a b�k�r�l. Vaudreuil, azonban az angolok sz�m�ra elfogadhatatlan felt�teleket t�masztott (az angoloknak tilos lett volna hal�szniuk �j-Foundland vizein).[18]

Az indi�n t�mad�sok tov�bb folytat�dtak, �s egym�sut�n �gett�k fel az angol udvarh�zakat �s er�d�ket. �k mindig tudt�k hol vannak az angolok, m�g azok sosem tal�lt�k meg �ket. 1707-ben az angolok ism�t megpr�b�lkoztak Port Royal ostrom�val. A gyarmatok ez�ttal is vonakodtak, de March ezredes rendelkez�s�re bocs�tott�k csapataikat.[19] A hadj�rat, azonban ez�ttal is kudarcba fulladt �s a v�laszcsap�s nem k�sett. A m�r eml�tett angliai korm�nyv�lt�s fordulatot hozott a h�bor� menet�ben. A kabinet Vetch ezredest �s Francis Nicholsont k�ldte Bostonba. Nagyszab�s� hadm�velet k�pe bontakozott ki. Eszerint egy csapat a tengerr�l t�madna Quebec-re, m�g egy sz�razf�ldi sereg Albany fel�l nyomulna Montre�l ellen. Az akci�hoz 5 regul�ris ezredet, 2800 milicist�t �s 600 sz�vets�ges indi�nt vettek sz�m�t�sba. Mindebb�l azonban okt�berre nem lett semmi. New Jersey csapatok helyett £3000 adott volna, m�g a kv�kerek befoly�sa alatt �ll� Pensylvania nem k�v�nt r�szt venni a hadm�veletekben. Mindezt tet�zte, hogy az Angli�b�l v�rt 5 ezredet v�g�l Portug�li�ba ir�ny�tott�k.[20]

1710-ben korm�nyra ker�l� St. John �s Harley szem�lye ism�t felvillantotta egy nagyobb volumen� akci� lehet�s�g�t. J�niusban Deerfield ez�ttal sikeresen v�dte meg mag�t az indi�nokkal szemben, majd szeptemberben egy �jabb angol sereg indult Port Royal bev�tel�re. Ugyan sz�razf�ldi regul�ris ezredek ez�ttal sem vettek r�szt a t�mad�sban, de ez�ttal siker�lt a gyarmatokon 2000 f�t ki�ll�tani �s hozz�juk csatlakoztak az Amerik�ba vez�nyelt flotta tenger�szei is. A harmadik k�s�rlet sikerrel v�gz�d�tt. A ter�let nev�t Nova Scotia-ra (�j-Sk�cia), a kik�t�t pedig a kir�lyn� tisztelet�re Annapolis Royal-ra keresztelt�k. A gy�zelmen felbuzdulva a korm�ny 1711-ben ism�t el�vette a k�t �vvel kor�bbi terveket (kombin�lt t�mad�s Montreal �s Quebec ellen). E c�lb�l egy igen jelent�s armad�t vontak �ssze. 15 hadihaj� (890 �gy�), 40 sz�ll�t�haj�, k�t gyarmati ezred �s 800 indi�n mellett h�t regul�ris ezredet (Kirk, Hill, Segmore, Disnee, Windress, Clayton, Kaine) vez�nyeltek az �jvil�gba. Ez ut�bbiak Marlborough alatt megj�rt�k az eur�pai frontokat �s r�szesei voltak a kor�bbi f�vez�r gy�zelmeinek.[21] Ennek a k�zel 6000 f�s seregnek igen j� es�lyei voltak a hadj�rat sikeres v�ghezvitel�re. Az er�s egys�gekhez, azonban j� hadvez�r is kellett volna. Ez ut�bbi nem teljes�lt. A tory korm�ny John Hillt, Anna kir�lyn� kegyencn�j�nek (Lady Masham) rokon�t �s Walker admir�list nevezte ki a Quebec elleni t�mad�s vezet��nek. A flotta v�g�l nem �rte el a c�lj�t, egyr�szt a parancsnokok hozz� nem �rt�se, m�sr�szt a Szent L�rinc-foly�n t�rt�nt haj�szerencs�tlens�gek miatt. Ezt k�vet�en m�r csak helyi jelleg� �sszecsap�sokra ker�lt sor, m�g v�g�l 1713. j�lius 13-�n nyolc t�rzsf� al��rta a b�keszerz�d�st �s ezzel egy id�re Amerik�ban is elhallgattak a fegyverek.[22] Az utrechti b�k�ben Anglia megkapta �j-Sk�ci�t (Arcadia), a Hudson-�bl�lt, St. Cristopher-sziget�t �s �j-Foullandot (103. mell�klet).