A f�ldk�zi-tengeri kereskedelem mindig is nagy fontoss�ggal b�rt Anglia sz�m�ra. A 17. sz�zad v�gi francia terjeszked�s, azonban ezeket az utakat is vesz�lyeztette. Az augsburgi liga h�bor�ja idej�n mer�lt fel a lehet�s�g, hogy az angol flott�nak tart�san a t�rs�gben kellene tart�zkodnia �rdekei �rv�nyes�t�se �rdek�ben. A h�bor� kezdeti szakasz�ban a flotta csak tavasszal tudott elindulni a t�rs�gbe �s szeptemberben m�r vissza is kellett t�rnie. V�g�l 1694-95 tel�n Russell admir�lis svadronja a F�ldk�zi-tengeren maradt. Mivel a spanyol kir�lys�g Anglia sz�vets�gese volt, nem volt neh�z megfelel� kik�t�t tal�lni. Viszont mindez nem val�sulhat meg, ha esetleg bar�tb�l ellens�gg� v�lik. Mindez 1701-ben val�s�gg� v�lt. Marlborough, k�vetve III. Vilmos F�ldk�zi-tengeri politik�j�t, megfelel� kik�t�, sziget megszerz�s�t tervezte a t�rs�gben.
A spanyol nemess�g z�m�t alkot� Kaszt�lia tartom�ny, m�r a h�bor� kit�r�se el�tt elk�telezte mag�t a francia, V. F�l�p mellett. A f�lsziget keleti fel�n elter�l� Katal�nia, azonban tov�bb folytatta szeparatista hagyom�nyait. Adott volt, teh�t egy ter�let, ahol a sz�vets�ges er�k megpr�b�lkozhattak egy partrasz�ll�ssal, a siker rem�ny�ben �s F�l�ppel szemben K�roly f�herceget �ltetn�k a spanyol tr�nra.
Ha megvizsg�ljuk a f�lszigeten bevetett er�k l�tsz�mait, azt kell mondanunk, hogy ez a ter�let csak m�sodlagos hadsz�nt�rnek sz�m�tott. M�g N�metalf�ld�n 60-100 000 hadseregek csapnak �ssze, itt mind�ssze 15-30 000 f�t sz�ml�lnak az egyes csat�kban r�szt vev� felek. Ugyanakkor a ny�lt csat�k gyakoris�ga nagyobb, mint a fenti �szakon.
A n�metalf�ldivel ellent�tben itt egy �jdons�ggal is tal�lkozhatunk. A flotta jelenl�te �s a part-menti hadmozdulatok a k�t had�szati nem �sszehangolt fell�p�s�t k�vetelt�k meg. Mint l�tni fogjuk a flotta eleget tett mindazon terveknek, melyeket Marlborough vett �t Vilmost�l, mely szerint megfelel� b�zisokat �s kik�t�ket kell szerezni az angol kereskedelem biztos�t�sa �rdek�ben (Gibralt�r, Port Mahon). Az angol flotta ugyan t�bbnyire f�l�nyben volt a franci�kkal szemben, nagy tengeri �tk�zetre csak egy �zben ker�lt sor (Malaga 1704), mely nem hozott t�nyleges angol sikert.
Meg kell m�g eml�kezn�nk az ezen a fronton tev�kenyked� angol hadvez�rekkel. Az itt szolg�l� sz�razf�ldi parancsnokok (Galway, Peterborough, Stanhope) egyike sem rendelkezett olyan k�pess�gekkel, mint Marlborough hercege, �m t�bbnyire meg�llt�k a hely�ket. Szint�n k�z�s volt benn�k, hogy mindannyian j� viszonyban voltak a herceggel �s emiatt a toryk c�lt�bl�iv� v�ltak (kiv�ve Peterborough, akinek tetteit felnagy�tva felhaszn�ltak Marlborough ellen). A flotta parancsnokai (Rooke, Shovell, Leake) ezzel szemben kiv�l�an l�tt�k el feladatukat, b�r nem mindegyik�k �rtett egyet Marlborough n�zeteivel.
A sz�vets�gesek helyzet�t nehez�tette a k�zt�k l�v� �rdekk�l�nbs�g. K�roly �s k�rnyezete f�k�nt Peterboroughval ker�lt �ssze�tk�z�sbe, mely a gr�f term�szet�t ismerve nem volt neh�z.

1701-re az eg�sz spanyol kir�lys�g felesk�d�tt V. F�l�pre. A sz�vets�gesek ellen v�vott h�bor�ban, m�g a szomsz�dos Portug�lia is a franci�k mell� �llt, igaz csak f�ldrajzi elhelyezked�se miatt, �gy v�rhat� volt, hogy az angolokkal j� kapcsolatban l�v� portug�l kir�ly amint lehet�s�ge lesz oldalt fog v�ltani.
Ahhoz, hogy az angol flotta tart�san ellen�rizhesse a F�ldk�zi-tengert, kik�t�kre volt sz�ks�ge, hogy ne kelljen minden �sszel visszat�rni�k az angol partokhoz. Els� f�zisk�nt egy Gibralt�r el�tti b�zis kellett. Ennek a c�lnak az admiralit�s Cadiz v�ros�t szemelte ki, mely a f�lsziget egyik, ha nem a legfontosabb kereskedelmi k�zpontja volt. A nagy gondoss�ggal el�k�sz�tett akci�t (50 hadihaj�, 150 sz�ll�t�) Rooke admir�lis �s Ormonde hercege vezette. A flotta j�niusban futott ki a tengerre �s augusztus 24-�n kezdte meg a t�mad�st a cadizi-�b�l bej�rata ellen. Azonban a partrasz�ll� er�k �s a flotta egy�ttes akci�ja sem hozott eredm�nyt. „Ez�rt feladt�k az ostromot �s jelent�s vesztes�ggel visszavonultak…” A megvert flotta azonban m�g ebben az �vben kik�sz�r�lte a csorb�t. Miut�n Byng is csatlakozott Rooke flott�j�hoz, h�re j�tt, hogy a spanyol ez�stflotta francia fedezettel a vig�i kik�t�be �rkezett (100. mell�klet). Miel�tt Shovell is csatlakozott volna, Rooke okt�ber 23-�n t�mad�sba k�ldte csapatait. Ugyan a kincs egy r�sz�t a spanyoloknak siker�lt elmenek�teni�k, �gy is tetemes �sszeg ker�lt az angolok kez�re �s a francia-spanyol flotta ott �llom�soz� r�sz�t is siker�lt megsemmis�teni�k. Ugyan Rooke Angli�ban nagy �nnepl�sben r�szes�lt, de a Habsburgokhoz h� spanyolok tiltakoztak az effajta hadvisel�s ellen.
1703-ban az udvar k�t r�szre osztotta a flott�t, egyiket a Csatorn�n �llom�soztatott, szemben a bresti francia b�zissal, m�g a m�sikat a F�ldk�zi-tengerre ir�ny�tott�k. Ezt az �vet nevezhetn�nk az angol f�ldk�zi-tengeri hatalom megalapoz�s�nak is. Mindezt diplom�ci�val siker�lt el�rni (b�vebben a megfelel� fejezetben). Ennek r�szek�nt Methuen lisszaboni angol k�vetnek siker�lt szerz�d�st k�tnie a portug�l kir�llyal, mely alapj�n II. P�ter csatlakozott a sz�vets�gesekhez, cser�be az angolok �lland� jelenl�tet alak�tanak ki a F�ldk�zi-tengeren, valamint K�roly f�herceget a f�lszigetre hozz�k �s a spanyol tr�nra �ltetik. Szeptember 13-�n a cs�sz�r fiatalabb fi�t III. K�roly n�ven spanyol kir�lly� koron�zt�k. V�g�l okt�berben �jabb sikert k�nyvelhetett el az angol diplom�cia, ez�ttal Viktor Ammadeus, savoya hercege v�ltott oldalt �s csatlakozott a sz�vets�gesekhez.
A hadiesem�nyek csak ny�ron kezd�dtek meg. Marlborough ugyan nagyszab�s� tervet dolgozott ki. Eszerint a sz�vets�gesek h�rom ir�nyb�l ind�tottak volna t�mad�st a d�l-franciaorsz�gi flottab�zis, Toulon ellen (angolok a tenger fel�l, a savoyaiak kelet fel�l, a Cavennesi francia felkel�k, pedig nyugatr�l). A tervb�l v�g�l nem lett semmi, mivel a Rooke ir�ny�totta flotta mind�ssze a kereskedelem zavartalans�g�t biztos�totta.
1704-ben el�rkezett a cselekv�s ideje. III. K�roly m�g el�z� �v december�ben Londonba utazott, k�szen arra, hogy �j kir�lys�g�ba vigy�k. A hadvezet�s ez�ttal azt a tervet dolgozta ki, hogy az angol flott�nak be el kell vinnie K�rolyt Lisszabonba, be kell hatolnia a F�ldk�zi-tengerre �s ha lehets�ges fel kell menteni�k a franci�k �ltal t�madott Nice �s Villafranca v�ros�t. Miut�n az angol flotta �prilisban a portug�l f�v�roshoz �rkezett, a franci�kkal meger�s�tett spanyol seregek (26 000 f�) m�jus �s j�nius k�z�tt t�bb portug�l er�d�t elfoglaltak (Salvatiera, Pena Garcia, Castello Branca). Miut�n az angol partrasz�ll�si k�s�rlet Barcelona mellett meghi�sult, �j c�lpontot kellett keresni. K�roly �s k�rnyezete Cadiz elleni t�mad�st t�mogatott, a Hessen-Darmstadti herceg Gibralt�r bev�tel�t javasolta (101. mell�klet). A F�ldk�zi-tenger bej�rat�n�l lev� telep�l�st csak igen gyeng�n volt meger�d�tve �s mind�ssze 100 regul�ris �s 400 milicista v�dte. Az ostrom nem is tartott sok�ig (augusztus 1-6.), �m a gondok csak ezut�n k�vetkeztek. Vita t�madt a sz�vets�gesek k�zt a hely hovatartoz�s�t illet�en. Mind K�roly, mind az angolok maguknak k�vetelt�k. Mivel Gibralt�r strat�giailag igen fontos helyen fek�dt nem volt mindegy, hogy melyik f�l szerzi meg mag�nak. A vit�b�l v�g�l az angolok ker�ltek ki gy�ztesen. A sikert azonban �jabb vesz�ly fenyegette, a Toulusse vezette touloni flotta megpr�b�lta visszaszerezni a „szikl�t.” A k�t flotta augusztus 24-�n csapott �ssze Malaga k�zel�ben. A k�zel egyenl� l�tsz�m� flott�k (50 francia hadihaj�, 53 angol hadihaj�) k�zdelme eld�ntetlen�l v�gz�d�tt. Mind az angolok, mind pedig a franci�k jelent�s vesztes�geket szenvedtek. Toulusse visszavonult, �gy Gibralt�r megmenek�lt. �sszel az angolok visszat�rtek Angli�ba. A „szikl�t” Hessen-Darmstadt herceg�re b�zt�k (1900 angol, 400 holland, 60 �gy�), akit Leaknek �s Byngnek kellett fedeznie Lisszabonb�l. Ugyan a franci�k a t�l folyam�n t�bbsz�r megpr�b�lt�k visszaszerezni Gibralt�rt, �m Leake elkergette az ostroml�kat. Id�k�zben a sz�razf�ldi csaptok �l�re �j parancsnokokat neveztek ki. Az angolokat a hugenotta Galway, m�g a franci�kat Tess� ir�ny�totta.
1705-ben k�vetkezett a terv �jabb f�zisa. Eszerint a Shovell �s a Peterborough gr�f vezette sz�vets�ges flotta (57 haj�) Barc�lon�ba viszi III. K�rolyt. Az�rt v�lasztott�k ezt a tartom�nyt, illetve v�rost a t�mad�s c�lpontj�ul, mert Katal�ni�ban mindig is szeparatista mozgalom m�k�d�tt �s sz�vesen elszakadtak volna a spanyol koron�t�l. A Gibralt�ron t�lhalad� sz�vets�ges flotta augusztusban �rt a valenciai partokhoz �s elfoglalt�k Altea �s Denia v�ros�t. Augusztus 22-�n vetett horgonyt az angol flotta a c�lpont el�tt. „Barcelona az egyik legn�pesebb v�rosok egyike a spanyol kir�lys�gban, b�sty�kkal meger�d�tve. Egyik oldalr�l a tenger a m�sikr�l egy Montjuic nev� er�d biztos�tja.” A sz�vets�ges haditan�cs, azonban nem volt egys�ges �ll�sponton. Egyesek a v�ros ostrom�t javasolt�k, m�sok a tartom�ny megh�d�t�s�t, m�g akadtak olyanok, akik egyenesen Madridba akartak vonulni. Peterborough szok�sa szerint ez�ttal is ingadozott, �m v�g�l az ostrom mellett tette le a voks�t. Montjuic er�d bev�tele ut�n a v�ros okt�ber 9-�n esett el. A K�rolyhoz h� spanyolok mindek�zben Valenci�t �ll�tott�k az �j kir�ly p�rtj�ra (december 16.). Id�k�zben Galway �s Das Minas is el�renyomult nyugat fel�l. Az �v v�g�re Katal�nia �s Arrag�nia egy r�sze felesk�d�tt III. K�rolynak.
1706-ban azonban Barcelona is vesz�lybe ker�lt. Tess� �s Toulusse kombin�lt serege (25 000 f�) tavasz elej�n megkezdte a katal�n f�v�ros ostrom�t. A m�g ki nem jav�tott falakat 4000 angol v�dte �s ha K�roly nem lett volna ott a lakoss�g val�sz�n�leg feladta volna Barcelon�t �s lem�sz�rolta volna a hely�rs�get. M�rcius 26-�n K�roly k�ts�gbeesett levelet �rt Leakenak: „Miut�n az ellens�g Katal�nia hercegs�gemet minden oldalr�l fenyegeti �s v�rosomat, Barcelon�t sz�razf�ldr�l akarj�k visszafoglalni �s tenger fel�l 7 hete blok�d alatt �llunk. Azt akartam, hogy ismerje helyzet�nket �s, hogy elmondjam azon k�v�ns�gomat, hogy j�jj�n ide minden igyekezet�vel (halogat�s n�lk�l) a haj�kkal, csapatokkal �s p�nzel, amit a Kir�lyn�, az �n �rn�je a rendelkez�semre bocs�tott…” Az angol admir�lis megtagadva Peterborough azon parancs�t, mely szerint a be�rkez� csapatokat Valenci�ba vigye, azonnal a kir�ly seg�ts�g�re sietett (m�jus 7). A blok�d megsz�nt, �s nem sokkal k�s�bb Tess� is visszavonult. Id�k�zben Galway �s a portug�l csapatok folyamatosan nyomultak kelet fel�. Elfoglalt�k Plasencia, Alcantara, Crudad Rodrigi, majd Salamanca v�ros�t. A madridi udvar j�nius 20-�n Burgosba menek�lt, h�t nappal k�s�bb Galway csapatai bevonultak a spanyol f�v�rosba. A lakoss�g kezdetben mutatott n�mi egy�ttm�k�d�st az �j urakkal, �m az id� a Bourbonoknak dolgozott. K�roly �s Peterborough k�zt ism�t vita t�rt ki a Madridba vezet� utat illet�en. Az angol f�parancsnok a Valencia tartom�nyon �tvezet� k�nnyebb utat javasolta, de a kir�ly az arrag�niai �tvonal mellett d�nt�tt. A francia er�s�t�s be�rkez�se ut�n V. F�l�p okt�berben ism�t Madridban volt, m�g K�roly visszavonult Barcelon�ba. Ennek ellen�re Leake sikeres akci�kat hajtott v�gre a f�lsziget keleti-partja ment�n. A ny�r folyam�n bevette Cartahen�t, Alicant�t. Az �sz folyam�n, pedig Mallorca �s Ibiza sziget�t. Viktor Ammadeus ind�k�zben szint�n seg�ts�get k�rt Leaket�l, �m K�roly tiltakozott ez ellen: „ha � [Peterborough] lev�laszt egy z�szl�aljat is a spanyol �gy elv�sz �s igen kev�s vagy semmilyen seg�ts�get nem fog jelenteni a Savoyai hercegnek.” Peterborough a t�lre It�li�ba utazott, hogy kipihenje a spanyolorsz�gi csat�roz�sait. Az angol korm�ny m�g decemberben a helysz�nre ir�ny�totta Riverst, aki jelent�s er�s�t�st hozott volna. A gr�f azonban m�g meg sem �rkezett m�ris a helysz�ni hadvez�reket szidalmaz� leveleket k�ld�tt Londonba.
1707-ben v�g�l Marlborough �s a korm�nyzat �gy d�nt�tt, hogy visszarendeli a K�rollyal igen rossz viszonyban �ll� Peterborought. A hely�t ideiglenesen Galway vette �t. A helyzet azonban nem javult. A hugenotta hadvez�r angol-holland-portug�l csapataival akt�v hadm�veletekbe kezdett annak ellen�re, hogy ebben az �vben a Toulon elleni hadj�rat miatt a spanyol hadsz�nt�ren v�dekez� taktik�t javasolt a korm�nyzat. K�roly �s csapatai ennek megfelel�en a keleti parti er�d�kbe h�z�dtak. Galway, azonban Madrid fel� vette az ir�nyt. �ppen Villen�t ostromolta, amikor h�reket kapott a franci�kr�l, amik k�s�bb a veszt�t okozt�k. „� [Berwick] meghagyta k�t �r tisztnek, hogy menjenek �t az ellens�ghez, mint dezert�l�k �s azt a mes�t adta a sz�jukba, hogy az orle�ns-i herceg �tban van, hogy csatlakozzon Berwickhez 12 000 emberrel, ez 2 napon bel�l meg fog t�rt�nni �s ezut�n csat�ra fogj�k k�nyszer�teni Galwayt…” Az �prilis 25-�n lezajlott almansai csat�ban a franci�k 25 000 f�s hadserege (ebb�l 8000-et It�li�b�l vez�nyeltek �t a J�zsef �s XIV. Lajos �ltal k�t�tt szerz�d�s alapj�n) �llt szemben a sz�vets�gesek 15 000 katon�j�val (99. mell�klet). Galway tudva, hogy a spanyol lovass�ggal nem vehetik fel a versenyt, angol gyalogosokkal er�s�tette meg saj�t lovass�g�t. A csata kezdetben a sz�vets�gesek jav�ra d�lt el, �m a portug�l csapatok megfutamodtak �s �gy Berwick serege kerekedett fel�l. Ezt k�vet�en a franci�k sorra foglalt�k el Valenci�t (m�jus 9.), Zaragoz�t (m�jus 26.), majd Lerid�t (okt�ber 14.). K�roly Katal�ni�ba szorult vissza a veres�gek k�vetkezt�ben. A sikertelen touloni hadj�rat ut�n Shovell tengeri vihar �ldozata lett �s Leaket nevezt�k ki az angol flotta f�parancsnok�v�.
1708-ban v�ltoz�sok �lltak be a sz�vets�ges hadvezet�sben. A f�parancsnoki poz�ci�ba a magyar hadsz�nt�rr�l �tvez�nyelt Starhemberg, m�g az angol csapatok �l�re Stanhope ker�lt. Marlborough m�jusi level�ben �j fejlem�nyekr�l t�j�koztatta Galwayt: „El kell mondanom Lords�godnak, hogy az it�liai csapatokat m�r megszavazt�k Spanyolorsz�gnak, azt siker�lt el�rni, hogy 4000 birodalmi gyalogost k�ldjenek ebben az �vben…” Leake j�niusban k�t ki Vadon�l (It�lia), hogy �tsz�ll�ts�k az eml�tett csapatokat. K�roly sieteti visszat�r�s�t: „az ellens�g 10-e �ta v�vja Tortosa v�rosomat…” A csapatok v�g�l k�s�n �rkeztek, �s a v�ros elesett. Ezt k�vet�en ism�t az angol �rdekek vett�k �t a hadsz�nt�ri strat�gi�t. Tov�bbra is megfelel� kik�t�t kerestek a flotta teleltet�s�re. Leake el�bb Cagliarit (j�lius 30-augusztus 13), majd a Minorca sziget�n lev� Port Mahon er�dj�t (szeptember 29) foglalta el.
Szeptemberben �jabb 4000 birodalmi gyalogos �rkezett Barcelon�ba, tov�bb n�velve ezzel a sz�vets�ges had l�tsz�m�t. Ennek ellen�re az �v folyam�n elesett Denia (november), majd �jabb rossz h�r �rkezett Marlborough-hoz: „Mr. Stanhope 4-�n �rkezett ide, miut�n kapitul�ci� k�vetkezt�ben ki�r�tette Alicant�t.” 1709-ben a b�ket�rgyal�sok el�rehalad�s�t gyors�tand�, XIV. Lajos 27 z�szl�alj kiv�tel�vel kivonta csapatai z�m�t a f�lszigetr�l. Ennek ellen�re m�jus 7-�n Galway ism�t vesztesen hagyta el a csatateret, ez�ttal Campo Maiorn�l. Az angol csapatok jobb ell�t�s�t biztos�tand� Anna a f�lszigetre k�ldte James Craggs-t.
Mivel a b�ket�rgyal�sok megszakadtak, 1710-ben ism�t ki�jultak a harcok. A spanyolok a franci�k t�voll�te miatt kezdetben csak saj�t �jonnan szervezett csapataikra t�maszkodhattak. J�lius 27-�n Almenar�n�l a f�l�nyben lev� sz�vets�ges hadak (Starhemberg 24 000 f�, Villadarias 22 000 f�) gy�zelmet arattak a spanyol csapatok felett. A folytat�s is hasonl�an alakult. Ugyan Bay m�rki vezet�s�vel egyre t�bb francia �rkezett a f�lszigetre, augusztus 20-�n Zarag�za mellett ism�t sz�vets�ges gy�zelem sz�letett. A hadj�rat tet�pontj�n, szeptember 29-�n III. K�roly bevonult Madridba. Az �r�m, azonban nem tartott sok�ig. Noailles �s Vendome ellent�mad�sba lend�lt, �s el�bb a sz�vets�ges seregt�l elszakad� angolokat (Brihuega dec. eleje), majd a visszafordul� birodalmi csapatokat (Villaviciosa december 10.) vert�k meg. Az �v v�g�re K�roly kez�ben m�r csak Barcelona, Tarrag�na �s Iguelada maradt.
Tov�bbi v�ltoz�sokat hozott az 1711-es �v. „Argylle herceg�t k�ldt�k a kir�lyn� csapatainak �l�re, aki nagy lelkesed�ssel l�tott hozz� munk�j�hoz, �m t�k�letes kudarcot vallott.” �prilisban meghalt J�zsef cs�sz�r �s v�lasztott ut�da az imm�ron VI. K�roly szeptemberben B�csbe utazott. Ezzel gyakorlatilag eld�lt, hogy V. F�l�p marad a spanyol kir�lys�g feje. Ezt az 1713-as utrechti b�k�ben r�gz�tett�k. Barcelona 1714-ben megnyitotta kapuit F�l�p csapatai el�tt. Portug�li�val szint�n ebben az �vben �rt�k al� a b�keszerz�d�st. Ezzel megkezd�d�tt a Bourbonok Spanyolorsz�gi uralma.