A 17. sz�zad m�sodik fel�ben a francia hegem�nia egy�rtelm�v� v�lt, XIV. Lajos reuni�s (1668-69), holland (1672-79) �s spanyol (1683-84) h�bor�ival, hatalmas hadsereg�vel �s flott�j�val d�nt� t�nyez� volt a korszak Eur�p�j�ban. Ezen a tendenci�n 1680-as �vek m�sodik fel�ben reped�sek kezdtek l�tsz�dni. 1686. j�lius 9-�n megalakult az augsburgi liga, melynek tagja volt a cs�sz�r, a spanyol, a sv�d kir�ly, �s t�bb n�met fejedelem (Pfalz, Bajor V�laszt�fejedelems�g). Az �j sz�vets�g, b�r m�r kor�bban is harcoltak egym�s oldal�n igazi kih�v�st jelentett XIV. Lajos sz�m�ra. Emellett sz�molnia kellett az �r�k t�l�l� Egyes�lt Tartom�nyokkal, valamint annak vezet�j�vel, a kiv�l� diplomat�val, Or�niai Vilmossal is. A francia kir�ly �rz�kelve ellenfelei l�p�seit, ism�t meg akarta mutatni, hogy � dikt�lja az eur�pai esem�nyeket. El�bb a kihalt pfalzi uralkod� csal�d birtokainak r�sz�t k�vetelte, mondv�n az �ccse feles�g�t illeti, majd az �j k�lni v�laszt�fejedelem kinevez�s�be akart belesz�lni. Sz�m�t�sai azonban nem j�ttek be, �gy ism�t a h�bor� eszk�z�hez ny�l, abban rem�nykedett, hogy gyors hadm�veletekkel gyorsan lez�rja az �gyet, ahogy azt a spanyolok ellen tette 1684-ben. Nagyot t�vedett, el�sz�r, de nem utolj�ra. Vilmos tudta, hogy a h�bor�t nem nyerhetik meg k�ls� seg�ts�g n�lk�l, f�leg �gy, hogy a birodalmi csapatok nagy r�sze Keleten harcol a t�r�k ellen. A kor�bban ismertetett m�don kihaszn�lta, hogy Lajos a Rajna ment�n t�mad, partra sz�llt Angli�ban �s megszerezte az angol tr�nt. Anglia a 17. sz�zad m�sodik fel�ben rendre Franciaorsz�g mell� �llt, az eur�pai konfliktusokban, b�r sz�razf�ldi csapatokkal nem igen k�pviseltette mag�t. Vilmos tr�nra l�pt�vel mindez gy�keresen megv�ltozott. Az �jdons�lt uralkod� nem folytatta el�dei azon politik�j�t, mely szerint nem kell beavatkozni a kontinens �gyeibe, sz�m�ra az eur�pai er�egyens�ly �s f�leg Hollandia biztons�ga volt a fontos. Imm�ron t�bb fronton indult meg a harc (N�metalf�ld, It�lia, Rajna mente). 1689. m�rcius�ban egy �jabb hadsz�nt�r ny�lt meg. Vilmos a Julianus-napt�r szerinti febru�r 27-�n egy levelet juttatott el az angol als�h�znak, melyben ez �llt: „ Az egykori Jakab kir�ly francia csapatokkal kihaj�zott Brestb�l, hogy �rorsz�gban partra sz�lljon.” A parlament ki�llt a kir�ly mellett �s csapatokat k�ld�tt �rorsz�gba. Jakab id�k�zben Tryconnell seg�ts�g�vel csaknem az eg�sz szigetet elfoglalta. Viszont az �rek politikai jogokat akartak kier�szakolni Jakabt�l, aki emiatt nem tudott eleget foglalkozni a hadvezet�ssel. Ugyan a Vilmos �ltal k�ld�tt Schomberg vezette sereg betegs�gek �s egy�b okokb�l megfogyatkozott, m�gis siker�lt valamilyen eredm�nyeket el�rnie. 1690. m�rcius�ban, maga a kir�ly j�tt nagy sereg �l�n a szigetre �s a j�lius 11-�n lezajl� boyne-i csat�ban gy�zelmet aratott a francia-�r csapatok felett, b�r azok vesztes�gei nem voltak jelent�sek. A harcokat v�g�l John Churchill �s Ginkel fejezete be. El�bbi k�t fontos part menti v�rost, Cork-ot, �s Kinsale-t ostromolt �s szerzett meg , m�g ut�bbi Aughirmn�l m�rt d�nt� csap�s a francia-�r csapatokra. Jakab elmenek�lt, az �rek pedig Limerick-ben (1691. okt�ber 13) b�k�t k�t�ttek Ginkellel. Eszerint az �r sereg szabadon t�vozhat Eur�p�ba (14 000 �lt a lehet�s�ggel), a katolikusok megtarthatt�k azokat a jogaikat, melyeket II. K�roly alatt �lvezhettek, valamint �g�retet kaptak a kor�bban katolikus k�zben l�v� f�ldek egy r�sz�nek visszaad�s�ra. Ez ut�bbi a Londonba �rkez� szerz�d�stervezetben m�r nem kapott helyet �s emellett az �jonnan �ssze�lt protest�ns �r parlament a b�k�t sem ratifik�lta. Id�k�zben a kontinensen nem haladtak ilyen j�l a dolgok. Ugyan az angol-holland �s a francia flotta els� �sszecsap�sa a sz�vets�gesek gy�zelm�vel v�gz�d�tt (m�jus 2.), az angol parlament hadat �zent XIV. Lajosnak (m�jus 9.) �s m�jus 9-12-�n B�csben l�trej�tt a Nagy Sz�vets�g (cs�sz�r, n�met fejedelmek, Savoya, Egyes�lt Tartom�nyok, Anglia, Spanyol kir�lys�g), a h�bor� hamarosan a franci�k kedve szerint alakult. Mivel Vilmos �rorsz�gban volt, az angol �s sz�vets�ges csapatokat N�metalf�ld�n Waldeck vezette (az angolokat Churchill). Ugyan els� csat�ja gy�zelemmel z�rult, de egy �ven bel�l k�t s�lyos veres�g �rte a sz�vets�ges csapatokat. El�sz�r 1690. j�lius 1-�n Fleurusn�l a Luxemburg marsall �ltal ir�ny�tott francia sz�razf�ldi csapatok gy�zedelmeskedtek, majd 1690. j�lius 10-�n Beachy Headn�l a sz�vets�ges flotta is katasztrof�lis veres�get szenvedett, ez ut�bbi bizonyos szinten M�ria kir�lyn� hib�ja is volt, hiszen � utas�totta Lord Torringtont az �sszecsap�sra, pedig a franci�k 100 haj�ja meghaladta a sz�vets�ges flotta haderej�t (72 haj�). Az 1692-es �v sem alakult t�l j�l a sz�razf�ld�n (Mons, Hal, Namur bev�tele), de a tengert ism�t az angol-holland flotta uralta. A Lord Russell vezette sz�vets�ges flotta m�jus 29-�n csapott �ssze a franci�kkal La Hogue k�zel�ben. A csata kimeneteli igen fontos volt abb�l a szempontb�l, hogy amennyiben a franci�k gy�ztek volna, Jakab ism�t elindult volna Anglia fel�. Ez azonban nem k�vetkezett be, az angolok teljesen fel�j�tott�k a flott�t �s �j sz�razdokkokat is �p�tettek, �gy bizakodva v�rt�k az �sszecsap�st, f�leg �gy, hogy a sz�mbeli f�l�ny ez�ttal nekik kedvezett. „…�s ezut�n �gy folytat�dott a dics�s�ges La Hogue-i csata, melyben felgy�jtott�k �s elpuszt�tott�k az admir�lis haj�j�t (Tourbeville-t), ahogy a flotta nagy r�sz�t is n�h�ny sz�ll�t�haj�val �s kisebb vitorl�ssal egy�tt…” �gy meghi�sult Jakab ism�telt partrasz�ll�sa is. Az �r�m azonban nem tartott sok�ig, a sz�razf�ld�n el�bb 1692. j�lius�nan Steenkirkn�l, majd 1693. j�lius 29-�n Neerwindenn�l ism�t a franci�k gy�ztek. Ugyan az angol flotta az 1693-94-es �v tel�t a F�ldk�zi-tengeren t�lt�tte, �s Vilmosnak siker�lt 1695 nyar�n visszaszereznie Namurt, a franci�k m�g mindig jobban �lltak �s siker�lt Savoy�t kikapcsolniuk egy k�l�nb�k�vel. A patthelyzet �s a gazdas�gi v�ls�g, arra k�sztette a feleket, hogy megkezdj�k a b�ket�rgyal�sokat. Ebben a h�bor�ban kider�lt, hogy a h�bor�kat m�r nem lehet egy-egy gy�ztes csat�val megnyerni, hiszen a franci�k v�gig f�l�nyben voltak, m�gis k�ptelenek voltak d�nt� veres�get a sz�vets�ges csapatokra. Mindemellett XIV. Lajost az is a b�k�re k�sztette, hogy II. K�roly spanyol kir�ly m�r a hal�l sz�l�n �llt �s diplom�ciai eszk�z�kkel k�nnyebb lesz r�szt szerezni a Spanyol birodalomb�l. A rijswijki b�k�t v�g�l 1697. okt�ber 20-�n �rt�k a felek, b�r a cs�sz�r erre csak november 1-�n, volt hajland�. A szerz�d�s szerint a Francia Kir�lys�g Strasburg kiv�tel�vel visszaadja a h�bor� idej�n elfoglalt �sszes ter�letet, elismeri III. Vilmost, mint angol kir�lyt �s nem t�mogatja az ellenfeleit. A Spanyol-N�metalf�ld hat�r�n lev� er�ss�gekbe holland katon�k k�lt�zhettek.