Bevezet�s

Arag�niai Ferdin�nd �s Kaszt�liai Izabella h�zass�gk�t�s�vel megindult az egys�ges Spanyolorsz�gg� v�l�s folyamata a hisp�niai f�lszigeten. Ez az egys�ges �llam imm�ron k�nnyebben sz�lhatott szembe a muzulm�n m�rokkal. 1492-ben a spanyol csapatok bevett�k Granad�t, megsz�ntetve ezzel a m�rok uralm�t a f�lszigeten.[1] A hossz� harcok alatt kialakult egy spanyol hadsereg, mely n�mi v�ltoztat�ssal a 16. sz�zadban a hadsz�nterek „kir�ly�v�” v�lt.

Miel�tt r�szletese taglaln�nk a spanyol hadsereg fel�p�t�s�t, n�zz�k meg mik�t kerekedett fel�l a gyalogs�g a lovass�gon, a hadsz�ntereken. A sv�jci gyalogs�g a 14. sz�zadt�l kezdve kezdte visszaszerezni a gyalogs�g tekint�ly�t a lovass�ggal szemben. A pik�kkal felszerelt sv�jciak hely�be a 15. sz�zad v�g�re felz�rk�ztak a n�met landsknechtek, akik imm�ron k�zi t�zfegyverekkel voltak felszerelve. A technika fejl�d�se is a gyalogs�g el�t�rbe ker�l�s�t seg�tette el�.[2]

A spanyol katonas�g a m�rok elleni h�bor� idej�n f�leg gyalogosan harcoltak, remek�l alkalmazkodva a helyzethez �s az ellenf�lhez. A gyalogos szolg�latot teljes�t� fiatal spanyol nemest hidalg�nak nevezz�k, a k�vetkez� fejezetben m�g visszat�r�nk r�juk.[3] Spanyolorsz�gban a nemess�g m�r nem „�dzkodott” gyalogosan harcolni.

A 15. sz�zad v�g�n l�pett fel a tehets�ges Gonzalo de Cordoba, aki it�liai hadj�rata alatt moderniz�lta a spanyol hadsereget.[4] A „Nagy Kapit�ny” �tv�ve Machiavelli elgondol�sait, �t�ltetve azokat a gyakorlatba. Kihaszn�lva a technika fejl�d�s�t megn�velte a t�zfegyverek sz�m�t, ugyanakkor minden spanyol gyalogos �v�n ott l�gott az elmaradhatatlan kard is. A pik�s sv�jciakkal szemben, �gy tetemes el�nyh�z jutott. A sv�jci �s a spanyol sereg �sszehasonl�t�sakor esz�nkbe jut a maked�n-r�mai p�rhuzam, hiszen ott is l�ndzs�sok �lltak szemben a haj�t�d�rd�val illetve kardal harcol� harcosokkal. A spanyol hadseregben a 16. sz�zad elej�re kialakult egy �j taktikai egys�g, mely hossz� ideig meghat�roz� t�nyez�je volt a csatatereknek, ez a tercio.

1.1.          A toborz�s

Miel�tt k�zelebbr�l megismerkedn�nk a gyalogs�g t�pusaival �s a tercio szerkezet�vel, vizsg�ljuk meg mik�nt zajlott a toborz�sa spanyol hadseregben.

El�sz�r is a korm�nyzat szerz�d�st k�t a toborz�tisztel, aki bej�rva a vid�ket �sszegy�jti a katon�kat.[5] Ezt a toborz�si m�dszer m�g a 18. sz�zad elej�n is megtal�lhat�, p�ld�ul a Habsburg birodalomban.

De kik l�ptek be a hadseregbe?

A hossz� h�bor� ut�n sokan hazat�rtek otthonaikba, �m mivel nem tudt�k maguk �s csal�djuk sz�m�ra biztos�tani a megfelel� �l�tfelt�teleket, ism�t katon�nak �lltak. Emellett sz�vesen v�llaltak katonai szolg�latot a nemesi csal�dok m�sod-, harmad sz�l�tt ifjai is, mivel nekik nem jutott f�ld az atyai birtokokb�l.[6] Ezeknek a fiataloknak k�t v�laszt�sa maradt: katonai vagy egyh�zi p�lya. Az el�bbit jobban prefer�lt�k. Rajtuk k�v�l megtal�lhatjuk a t�rsadalom aljan�p�t, b�n�z�ket �s gyilkosokat, akik a t�rv�ny el�l menek�ltek a hadsereg k�tel�keibe. Akadtak olyan emberek is, akik puszt�n becsv�gyb�l v�llaltak katonai szolg�latot.

Az id�k folyam�n kialakultak a j�l bevett toborz�si ter�letek, ezek k�z� tartozott Baszkf�ld, a sz�rd ter�letek, Gal�cia, Kaszt�lia, a kontinens belsej�ben pedig Tirol, Bajororsz�g �s Magyarorsz�g.

Ha a kapit�nynak siker�lt fel�ll�tania a terci�t, mustr�n kellett sz�mot adnia a l�tsz�mr�l. Az ellen�rz�st h�rom ember v�gezte, a contador, a veedor �s a pagador, �k �llap�tott�k meg a kifizetend� zsold �sszeg�t, melyet k�s�bb bevezettek a tercio zsoldk�nyv�be.

A terci�t �ltal�ban �ltal�ban toborz�si ter�let�r�l nevezt�k el.[7]

A mustra ut�n a katon�kat kem�ny kik�pz�s al� vetett�k, hogy b�rmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt boldogulni tudjon a hadsz�ntereken. A spanyolok kezdetben sv�jci kik�pz�tiszteket alkalmaztak, k�s�bb azonban m�r saj�t embereikre b�zt�k a katon�k felk�sz�t�s�t.[8]

1.2. A tercio katon�i    

 A spanyol katonas�g legnagyobb el�nye az volt, hogy remek�l �tv�zte a k�l�nb�z� fegyvert haszn�l� katon�kat.[9]

Kezdetben a pik�val felszerelt harcosok voltak f�l�nyben. �k sv�jci mint�ra harcoltak, ugyanakkor l�ndzs�juk r�videbb volt, hogy k�nnyebben man�verezhessenek. A pik�sokat k�t r�szre osztott�k, a mellv�rtben k�zd� duplazsoldosokra �s a p�nc�lzatot nem visel� pik�sokra. Mindkett� fej�n moriont viselt, mely kiv�l� v�delmet ny�jtott a sz�r�ssal �s a v�g�ssal szemben is. Fegyverzet�ket a hossz�, sz�r�sra alkalmas rapier vagy egy r�videbb v�g�kard eg�sz�tette ki.[10] Ha lovass�g t�madt r�juk, pik�jukat 45�sz�gben tartva a lovak sz�gy�t c�lozt�k meg. Amennyiben gyalogs�ggal ker�ltek szembe v�llmagass�gba emelt�k a pik�t.

Egy r�vid ideig az egyszer� sz�lfegyveresek is a tercio r�szei voltak, �m az id� m�l�s�val a t�zfegyveres gyalogs�g �tvette a hely�ket.

A k�zi t�zfegyverek els� gener�ci�j�hoz tartozott az arkab�z. Ez a fegyver val�j�ban egy 1,06 m�ter hossz� 5-10 kil�s szak�las puska volt. B�r a t�lt�si folyamat igen neh�zkes volt, a tanul�kony spanyol gyalog hamar elsaj�t�totta a mozdulatsort. Az arkab�z l�t�vols�ga 100-200 m�ter k�z�tt mozgott, �m tal�lati pontoss�ga igen gyenge volt. Ugyanakkor kiv�l�an lehetett alkalmazni a t�m�r sv�jci n�gysz�gekkel �s a lovass�gi rohamokkal szemben.[11] A l�v�sz v�ll�n l�gott a t�lt�nytart� �s az elmaradhatatlan kard. [12]

A16. sz�zad elej�n fejlesztett� ki a kovak�ves musk�t�t. Ez a fegyver ugyan hosszabb �s nehezebb volt, mint az arkab�z, de jobban lehetett vele c�lozni. L�v�skor egy vill�ra kellett t�masztani, majd a gyors �jrat�lt�s ut�n ism�t lehetett t�zelni vele. A musk�t�s morion helyett imm�ron sz�les karim�j� kalapot viselt, oldal�n t�lt�nytart� �s kard. Ez ut�bbi n�lk�l�zhetetlen maradt a l�v�szek sz�m�ra a szurony feltal�l�s�ig.

B�r az egyenruh�t csak 1660-ban vezett�k be a spanyol hadseregben, minden katona ruh�j�n l�that� volt a tercio jelv�nye, a burgundi kereszt.[13]

1.3.          A tercio szerkezeti fel�p�t�se

A tercio keretsz�ma kezdetben 3000 f� volt. Ar�nyait tekintve 1500 pik�s, 1000 sz�lfegyveres �s 500 arkab�zos tartozott bele. A sz�lfegyvereseket, mint m�r eml�tettem �jabb l�v�szekkelv cser�lt�k fel. A pik�sok sz�ma az id�k folyam�n szint�n cs�kken �s a 18. sz�zad elej�n m�r egyet sem tal�lhatunk a hadseregekben. A tercio l�tsz�ma soha nem �rte el azonban a 3000 f�t, s�t a 17. sz�zad m�sodik fel�re az ezret is alig haladja meg, de err�l majd k�s�bb.

A tercio alapfel�ll�sa a k�vetkez�k�ppen v�zolhat�: k�z�pen szab�lyos n�gysz�g alakzatban �lltak fel a pik�sok, a n�gysz�g cs�csain, b�styaszer�en arkab�zosok sorakoztak fel. Tov�bbi arkab�zos egys�gek fedezt�k a pik�sok oldal�t, m�g a musk�t�sok az el�ls� k�t „b�stya” k�z�tt foglaltak �ll�st. Ezt a form�ci�t cuado de Terreno-nak nevezz�k.[14]

Miel�tt tov�bb menn�nk, meg kell eml�keznem az arcvonal el�tt elhelyezked� l�v�szekr�l. Az � feladatuk az volt, hogy sort�z�kkel megbonts�k az ellens�ges hadsorokat, v�delm�ket f�lpik�s (sponton) egys�gek biztos�tott�k. Meg�llap�thatjuk teh�t, hogy feladatuk megegyezik a r�mai velitesek tev�kenys�g�vel.

A tercio k�nnyed�n alkalmazkodott a terep adta viszonyokhoz. Ha sz�k ter�leten kellett harcolnia, vagy az ellens�g m�ly oszlopokban �llt fel �k is sz�k�tett�k soraikat. Ilyen esetben az arcvonal 25 f�re (23,4m) cs�kken, ugyanakkor a sorok sz�ma 25-re n� (54m). Ezt a form�ci�t El gente-nek nevezz�k. Ha viszont a beker�t�st elker�lend� sz�th�zz�k az arcvonalat, 45 f� ker�l egy sorba �s 16 egy oszlopba. Ennek neve: El Prologado de Gran Frente.[15]

K�l�n meg kell eml�kezn�nk a tercio menetoszlop�r�l. Legel�l halad a k�nny�lovas j�r�r, aki felder�ti a terepet. �t k�veti a tercio els� arkab�zos sz�zada, ezt k�vet�en musk�t�s �s arkab�zos egys�gek k�vetkeznek. Ezt k�vetve j�n a pik�sok fele, a z�szl�k, majd a pik�sok m�sik fele. M�g�tt�k arkab�zos egys�gek k�vetkeznek a m�lh�val a h�tukban. A sort a tercio m�sodik arkab�zos sz�zad z�rja. A menetoszlop sz�rnyait tov�bbi k�nny�lovas egys�gek fedezik.[16]

A 17. sz�zadban a tercionak alkalmazkodnia kellett az ellens�ges seregek �j�t�saihoz. N�velik a pusk�sok sz�m�t a tercio l�tsz�m�t, viszont cs�kkentik. A tisztek l�tsz�ma, azonban v�ltozatlan maradt, n�velve ezzel az egys�g ir�ny�that�s�g�t. 1635 ut�n egy tercio 153 tisztb�l �s 1057 leg�nyb�l �llt.

Megv�ltozott az egys�gek fel�ll�sa is. A z�m�ben musk�t�s l�v�szek imm�ron a pik�sok oldal�n helyezkednek el. Az alakzat m�lys�ge helyett az arcvonal sz�less�g�re teszik a hangs�ly, n�velve ezzel a t�z�rs�g hat�konys�g�t. Ism�telten �jabb form�ci�kat tal�lnak ki, ugyanakkor felhaszn�lj�k riv�lisaik ( p�ld�ul a hollandok) �j�t�sait is.

Most t�rj�nk �t egy kisebb szerkezeti egys�gre, a sz�zadra. Kezdetben a tercio 10 egyenk�nt 300 f�s sz�zadb�l �llt (8 pik�s, 2 arkab�zos). Az id� m�l�s�val v�ltoztattak ezen, ezut�n imm�ron 12 sz�zadb�l tev�d�tt �ssze a tercio, de egy sz�zadban m�r csak 250 f� szolg�lt. Mostanra m�r kider�lhetett, hogy voltak k�l�n pik�s �s arkab�zos sz�zadok. N�zz�k meg milyen �sszet�tel�ek voltak ezek:[17]

Mint ahogy a t�bl�zatb�l is kit�nik a spanyolok m�g a sz�zadok szintj�n is �tv�zik a k�l�nb�z� fegyverrel harcol� katon�kat.

A 17. sz�zadban a sz�zadokat is �tszervezt�k. Egy tercio imm�ron 15, 200 f�b�l �ll� sz�zadb�l tev�d�tt �ssze. 1633-ban vezett�k be a spanyol hadseregben az ezredszint� k�tel�keket.[18] A sz�zadokat escuadr�kra tagolt�k, mely maximum 25 f�b�l �llt, �l�n a caboval. Egy 250 f�s sz�zadban teh�t, 10, m�g a 300 f�s sz�zad eset�n 12 cabo szolg�lt. Mindezek mellett l�teztek nem hivatalos alegys�gek, melyek a katon�k k�zti mor�l jav�t�s�t szolg�lt�k.

1.4.          Tisztikar       

A tercio nem csup�n taktikai, hanem adminisztrat�v egys�g is volt egyben. Az egys�gek szerkezete �s tisztikara messze f�l�lm�lta a kor t�bbi hadsereg�nek szervezeti fel�p�t�s�t.

A tercio �l�n az egys�g parancsnoka, a Maiestro de Campo volt. 8 f�s test�rs�ge seg�tette teend�i ell�t�s�ban. Mindemellett, � volt a tercio els� sz�zad�nak parancsnoka. A r�maiakn�l ez hasonl�an m�k�d�tt, ott a rangid�s centuri�t primi pilusnak nevezt�k.

Helyettese az El Sargento major volt a tercio taktikai szak�rt�je. � hat�rozta meg a vonul�si �tvonalakat, strat�giai hadmozdulatokat. Feladatk�re teh�t a mai vez�rkari f�n�k�hez hasonl�tott. Mindemellett � ir�ny�totta a tercio m�sodik sz�zad�t.

A p�nz�gyeket a fiscal militare int�zte, aki amolyan hadi questor volt. Az � feladata volt a zsold kioszt�sa, az �lelem megv�s�rl�sa �s a sz�ll�shely biztos�t�sa. Munk�j�t 3 f� seg�tette.

A tercio bels� rendj��rt a barrachel de campona felelt. Az � feladat�t legink�bb a katonai rend�szet�hez hasonl�thatn�m ( USA: Military Police). A munkak�r�ben 6 f� seg�tette.

A tercio lelki �let��rt a chief chaplan felelt. Mint tudjuk a spanyolok igen vall�sosak voltak �s, �gy teljesen term�szetes volt sz�mukra, hogy papok is voltak a hadseregben. A lelki felk�sz�t�s legal�bb olyan fontos volt a kor katon�i sz�m�ra, mint a fizikai. A f�k�pl�nt k�t seg�dk�pl�n seg�tette.

�t k�vette a furiel major, aki az adminisztr�ci�s �gyeket int�zte.

Az orvosi tisztet a cirujano major l�tta el. Feladata nem szorul magyar�zatra. Munk�j�ban t�bb felcser seg�dkezett.

Utolj�ra hagytam a tambor majort, a dobosok parancsnok�t. A zen�re �s �temre val� vonul�s �s t�mad�s j�l bevett szok�ss� v�lt az �vsz�zadok sor�n, �gy nem csoda, hogy a spanyolok is el�szeretettel alkalmazt�k.[19]

1.5.          lovass�g

B�r a spanyol hadseregben ez a fegyvernem al�rendelt szerepelt j�tszott, m�gsem haladhatunk el mellette sz� n�lk�l. A spanyolok ezen bel�l is a neh�zlovass�g ter�n �lltak rosszul. A hossz� m�r h�bor� sor�n ink�bb f�rge k�nny�lovass�gra volt sz�ks�g�k. Ez azonban a k�s�bbi csat�kban megbosszulta mag�t, p�ld�ul Ravenna eset�ben.[20]

A spanyol neh�zlovass�g a 16. sz�zad elej�n mind�ssze 24 sz�zadb�l �llt. Egy sz�zadba 37 neh�zlovas egy z�szl�s �s k�t kov�cs tartozott. A neh�zlovasok teljes p�nc�lzatban kardal �s l�ndzs�val harcoltak.

A k�nny�lovasok (jinates) k�zt megk�l�nb�ztethet�nk kardal harcol� reitereket, l�ndzs�s gelandeseket, �s arkab�zos lovass�got. Ez ut�bbiakat a dragonyosok el�deinek tekinthetj�k. [21]

II. F�l�p kor�ban n�gy t�pust k�l�nb�ztethet�nk meg a lovass�g egys�gein�l: neh�zlovasok, celadasok ( k�nny�lovass�g), herruelasok �s arkab�zosok.

Mint m�r eml�tettem a spanyolok k�zt nem voltak igaz�n j� lovasok f�leg zsoldosokat alkalmaztak ebben a fegyvernemben.

1.6.T�z�rs�g    

A 15. sz�zad fel�re az �gy�k is sokat fejl�dtek. Imm�ron bronzb�l �nt�tt�k �s �gy sokkal haszn�lhat�bb lett. Kerekes talpra szerelve k�nnyebben lehetett mozgatni �ket.[22] Ezzel persze megsz�ntek az orm�tlan l�vegek, melyeknek ink�bb csak pszichikai hat�suk volt. Az �gy��nt�sben a franci�k j�rtak az �len �k m�r egybe�p�tett�k a cs�vet �s a „goly� t�rat.” Az �gy�k kaliber�t az uralkod�k ugyan megpr�b�lt�k szab�lyozni, de pr�b�lkoz�saik csak a 17. sz�zad v�g�re hoztak eredm�nyt. Ezekr�l r�szletesebb inform�ci� a magadott Internet c�men tal�lhat�.[23] A 1570-ben egy j� spanyol �teg 6 neh�z�gy�b�l, 2 csatak�gy�b�l, 4 f�l csatak�gy�b�l, 12 harmad csatak�gy�b�l �s falconetb�l �llt.

1.6.          Sz�vets�gesek

A spanyol hadsereg nagy r�sz�t a spanyolok mellett idegen zsoldosok alkott�k. A leg�rt�kesebb katon�k persze a hisp�nok voltak. Az egyik legmegb�zhat�bb sz�vets�gesek az it�liaiak voltak, nekik a v�r�kben volt a katon�skod�s, hiszen a sok kis �llamra tagoz�d� Appennini-f�lszigeten �lland� h�bor�kban edz�dhettek. �k a spanyolokhoz hasonl�an tercio form�ci�ban szolg�ltak. A spanyolok el�szeretettel alkalmaztak �reket is, akik szint�n terci�ba szervez�dtek. A vallonok 1602-ig ezredszint� k�tel�kben harcoltak, majd az egys�ges�t�s ut�n �k is tercio form�ci�t vettek fel. Ezek a terciok 12 egyenk�nt 200 f�s sz�zadokb�l �lltak. A sz�zadokon bel�l a fegyvert�pusok ar�ny a k�vetkez�k�ppen alakult: 6% tiszt, 49% arkab�zos, 25% musk�t�s, 20% pik�s.[24]