2. Sz�vets�gi rendszerek A francia uralkod� j�l szervezett, nagy l�tsz�m� serege a kor�bbi h�bor�kban m�r bizony�totta kiv�l�s�g�t. A francia sereg 224 000 gyalogosb�l �s 32 000 lovasb�l �llt. XIV. Lajos ezenk�v�l sz�m�thatott m�g az egykor nagyszer�, de ekkor m�r kev�sb� �t�k�pes spanyol csapatokra is (42 000 gyalogos, 10 000 lovas). 1701-ben a sz�vets�gesei k�z� tartozott k�t it�liai �llamocska, Savoya �s Mantova (12 000 gyalogos �s 4000 lovas). A birodalmon bel�l is tal�lt mag�nak sz�vets�geseket, ezek k�z�l a legjelent�sebb a Bajor V�laszt�, Miksa Emm�nuel volt. A magyarorsz�gi h�bor�kat is megj�rt „k�k herceg,” mint Spanyol-N�metalf�ld korm�nyz�ja vesz�lyeztetve l�tta �jdons�l birtok�t, hiszen e ter�let ekkor m�r a Bourbonok kez�ben volt. A v�laszt�t m�r kor�bban is megk�rny�kezt�k a francia k�vetek, mikor az B�csben volt. Miksa Emm�nuel 12 000 gyalogossal �s 7000 lovassal csatlakozott v�g�l a francia kir�lyhoz. XIV. Lajos megnyerte tov�bb� mag�nak a k�lni v�laszt�t (4000 gyalogos, 4000 lovas), tov�bb� a p�pa is a franci�kat t�mogatta. 1703 tov�bb b�v�lt sz�vets�geseinek t�bora. A Habsburgok h�t�ban kit�rt a R�k�czi–szabads�gharc, mely k�zel 40 000 cs�sz�ri katon�t k�t�tt le a „keleti fronton.” A t�rt�nelmi hagyom�nyok figyelembe v�tele eset�n Sv�dorsz�g is a franci�k oldal�n l�ptek volna be a h�bor�ba. Ezt v�g�l k�t dolog akad�lyozta meg. Egyr�szt XII. K�roly saj�t h�bor�t ind�tott, az �gynevezett Nagy �szaki H�bor�t (1700-1721), m�sr�szt jelent�s �sszeget kapott az angolokt�l, a t�volmarad�s fej�ben. A sz�vets�gesek kezdetben rossz el�jelekkel indultak h�bor�ba. Lip�t saj�t orsz�gaib�l 1701-ben mind�ssze 89 000 gyalogost �s 33 000 lovast tudott ki�ll�tani, ehhez j�rult a 28 000 gyalogost �s 12 000 lovast sz�ml�l� birodalmi had. K�s�bb javult a helyzet, t�bbek k�z�tt siker�lt megnyerni a porosz v�laszt�t, aki a kir�lyi c�m fej�ben jelent�s sz�m�, kiv�l�an k�pzett katon�t �ll�tott csatasorba. A birodalom ter�let�r�l szervezett hadak l�tsz�m�t, ez �ltal siker�lt 63 000 gyalogosra �s 31 000 lovasra n�velnie. Az angolok k�zvetlen�l a h�bor� el�tt cs�kkentett�k hadsereg�k l�tsz�m�t 7000 f�re, �gy id�be telt, m�g 40 000 gyalogosra �s 4000 lovasra emelt�k csapataik l�tsz�m�t. Az Egyes�lt Tartom�nyoknak is siker�lt jelent�s er�ket mozg�s�tani (61 000 gyalogos, 13 000 lovas). Ez ut�bbi k�t �llam fizette a birodalmi csapatok zsoldj�nak nagy r�sz�t is. A k�s�bbiekben Portug�lia �s Savoya is csatlakozik a koal�ci�hoz, ezzel csapatokat von el a franci�kt�l. �sszes�tve teh�t a francia sz�vets�g 294 000 gyalogosa �s 57 000 lovasa �llt szemben a birodalmi–holland–angol sz�vets�g 278 000 gyalogos�val �s 93 000 lovas�val. 3. Hadm�veletek �s diplom�cia 1701-1703 k�z�tt 3.1. Hadsz�nt�r �s diplom�cia 1701-ben A cs�sz�ri csapatok m�r 1701 tavasz�n hadban �lltak. A c�l It�lia volt. A Savoyai Jen� vezette k�zel 30 000 f� Savoy�t k�v�nta �t�ll�sra b�rni. Mil�n� parancsnoka, azonban �t�llt a franci�k oldal�ra elv�gva ezzel a cs�sz�riakat a c�lter�lett�l. Savoyai m�jus v�g�re Catinat h�t�ba ker�l Vicenz�n�l, majd j�lius 9.-�n veres�get m�r r� Carpin�l. Augusztus v�g�n Villeroy marsall vette �t a francia csapatok feletti parancsnoks�got. Az �j f�parancsok h�romszoros t�ler�ben t�mad a Chiarin�l �ll� cs�sz�riakra, �m azok sikerrel vert�k vissza a francia-savoyai csapatokat (szept. 1). Ezut�n mindk�t f�l t�li sz�ll�sra vonult. A k�vetkez� �vben azonban m�r a Tengerhatalmak is bekapcsol�dtak a h�bor�ba. Id�k�zben III. Vilmos John Churchillt, Marlborough herceg�t k�ldte H�g�ba, hogy t�rgyaljon a holland sz�vets�gesekkel. 3.2. Hadsz�nt�r �s diplom�cia 1702-ben 1702-ben ism�t megindulnak a harcok It�li�ban, febru�r 1-�n Savoyai ism�t veres�get m�r Villeroy csapataira Cremon�n�l, �s egyben foglyul is ejti a francia marsallt. Az �j francia f�vez�r Vendome t�bornagy 80 000 f�s sereg�vel Savoyai ellen fordul. Jen� herceg ell�t�si neh�zs�gekkel k�szk�d� 40 000 f�s sereg�vel felhagyott Mantova ostrom�val �s v�d��ll�sba h�z�dott. Augusztus 15-�n Vendome Luzarr�n�l t�mad�sba lend�l, �m a csata eld�ntetlen�l v�gz�d�tt. A cs�sz�ri f�parancsnok ezek ut�n B�csbe utazott �s �tvette az Udvari Haditan�cs ir�ny�t�s�t. Id�k�zben Badeni Lajos a Rajna ment�n ki�p�tett stolhoffeni–vonalban foglalt �ll�st, majd Landau ostrom�ra vonul, melyet v�g�l sikeresen el is foglal (j�lius 29.-szeptember 12). III. Vilmos 1702 m�rcius�ban egy szerencs�tlen lovasbaleset �ldozata lett. Ezzel megsz�nt egy �sszek�t� kapocs a hollandok �s az angolok k�z�tt. Anna kir�lyn� a h�bor�p�rtiak �r�m�re a sz�vets�g mellett tette le a voks�t �s meger�s�tette Marlborought poz�ci�j�ban. A korm�ny �ssze�ll�t�s�ban is pozit�v v�ltoz�s �llt be, hiszen t�bb whig k�pvisel� is beker�lt a korm�nyba, s�t a p�nz�gyminiszteri poszt is az � p�rth�ve, Godolphin kez�be ker�lt. Marlborough Hollandi�ba utazott a tavasz v�g�n �s �tvette a sz�vets�ges csapatok feletti parancsnoks�got. B�r a hollandok nem enged�lyezik sz�m�ra a csatav�v�st, sz�mos er�d�t szabad�t fel (Venloo, Liege, Stevensweert) �s ezzel a sz�vets�gesek kez�re ker�l a Meuse-vonal. Az angol-holland flotta megkezdi el�k�sz�teni a terepet Spanyolorsz�gban K�roly f�herceg sz�m�ra. Ennek keret�ben fel�getik Cadizt �s Vig�t. Az �szre, azonban t�bb v�ratlan meglepet�s veti vissza. „A bajor v�laszt� sz�vets�gre l�p a franci�kkal, �s Ulm elfoglal�s�val megteremtette az �sszek�tet�st a Fels�–Rajna vid�k�n l�v� hadseregek k�z�tt.” Egy h�nappal k�s�bb, okt�ber 14-�n Villars Friedlingenn�l veres�get m�r B�deni Lajos birodalmi csapataira. Tov�bb nehez�tette a sz�vets�gesek helyzet�t, hogy a cs�sz�ri szolg�latban �ll� Hieronymus von Erlach t�bornok folyamatosan kiszolg�ltatta a franci�knak a sz�vets�gesek haditerveit. A sz�vets�gesek teh�t felem�s el�jellel v�rhatj�k a k�vetkez� �vet. 3.3. Hadsz�nt�r �s diplom�cia 1703-ban Az 1703-a �v hadm�veleteit a franci�k kezdt�k meg. Villars �prilisban csapataival elfoglalja a Strassburgal szemben, a Rajna bal partj�n l�v� Kehl er�dj�t �s �tvonulva a Fekete–erd�n csatlakozik Miksa Emm�nuel sereg�hez. A francia marsall B�cs ellen akart vonulni, de a V�laszt� ink�bb Tirolba t�r be. Tervei k�zt szerepel, hogy egyes�l Vendome it�liai csapataival, �m elk�pzel�sei meghi�sulnak. Id�k�zben a tiroli hegyekben �l� parasztok a bajorok ellen fordultak. Miksa Emm�nuel, megsz�ll� csapatokat hagy h�tra �s Sv�bf�ldre vonult. Id�k�zben a cs�sz�ri csapatok is aktiviz�lt�k magukat, �m Villars el�sz�r Badeni Lajosra (Munderkingen, j�lius 31.), majd Styrumra (H�chstadt) m�r veres�get. B�r m�r k�zel az �sz, Villars megpr�b�lja ism�t r�venni a V�laszt�t egy B�cs elleni t�mad�sra, ebben a magyar felkel�kre is sz�m�t. A francia marsallt v�g�l hazarendelik, hely�t Marsin veszi �t. A ny�r v�g�n a h�res v�r�p�t� Vouban sikeresen ostromolta meg a K�z�p–Rajna leger�sebb er�ss�g�t, Alt Breisach-ot. M�g ebben az �vben a franci�k visszafoglalj�k Landaut. A n�metalf�ldi hadsz�nt�ren Marlborough beveszi Bonnt, majd Ostende �s Antwerpen elfoglal�s�ra nagy volumen� haditervet dolgoz ki. A csapataival Bergen–ap–Zoom-ba vonulna, majd ostrom al� fogn� Ostendet, kicsalogatva ezzel Antwerpen parancsnok�t, Bedmart, majd a h�t�ba ker�lve felmorzsoln�. Ezzel Antwerpen is a kez�re ker�lt volna. A hollandok, azonban el�gyetlenkedt�k a kit�n�en megtervezett haditervet. Ezt k�vet�en Marlborough csat�ra k�nyszer�ttette Villeroyt, de a holland rendek ism�t megtiltott�k a ny�lt �tk�zetet. A helyzet, teh�t a sz�vets�gesekre n�zve tov�bb romlott. A franci�k, had�ll�sokkal rendlelkeztek a birodalom sz�v�ben �s onnan b�rmikor el�rhett�k B�cset. Marlboroughnak is meg kellett v�vnia a maga harc�t otthon a radik�lis torykkal szemben. Ausztria a p�nz�gyi �s politikai cs�d sz�l�re ker�lt. Villars hadj�rata miatt m�r arra is felk�sz�ltek, hogy Gr�cba telep�ts�k �t a korm�nyzatot. Mindezek ellen�re a cs�sz�r jelent�s v�ltoz�sokra sz�nta el mag�t. Menesztette az udvar n�pszer�tlen tagjait �s J�zsefet a r�mai kir�lyt bevonta az �gyek int�z�s�be. Ennek k�sz�nhet�en sz�mos fiatal tehets�ges szakember vette �t a Habsburg–birodalom ir�ny�t�s�t. Savoyai Jen� ker�lt az Udvari Haditan�cs (Hofkriegsrat) �l�re, a diplom�ciai �gyek int�z�se, pedig Wratislaw kez�be ker�lt. Ez ut�bbi m�g 1703 tel�n Angli�ba utazott, hogy t�rgyaljon a kir�lyn�vel �s Marlboroughval az Ausztri�nak ny�jtand� seg�ts�gr�l. M�g ebben az �vben Savoya csatalakozott a koal�ci�hoz. Mindezek ellen�re a sz�vets�gesek helyzete igen neh�z volt �s nem sok j�val kecsegtetett a k�vetkez� �v sem. M�g ebben az �vben a h�rom Habsburg (Lip�t, J�zsef, K�roly) �r�k�s�d�si szerz�d�st �rt al�, melyben szab�lyozt�k ut�daik egym�s k�zti �r�k�s�d�s�t is. 4. A dunai–hadj�rat el�k�sz�t�se �s lefoly�sa Wratislaw angliai t�rgyal�sain f�k�nt Marlborough-val t�rgyalt �s k�rte vigyen csapatokat a birodalom belsej�be �s „mentse meg Ausztri�t.” Kett�j�k�n k�v�l csak Savoyai tudott a tervr�l. Az angol hadvez�r azt javasolta Wratislawnak, hogy cs�sz�ra �rjon egy kegyes hangv�tel� levelet az angol kir�lyn�nek, melyben a seg�ts�g�t k�ri. M�g maga az angol kir�lyn� sem tudta mire k�rik hadsereg�t, csak annyiban t�j�koztatt�k, hogy a Fels�–Rajna ment�n akarj�k felhaszn�lni a csapatokat. Ez t�bb szempontb�l is kedvez� volt Churchill sz�m�ra, elhagyhatta a p�rtvisz�lyokt�l hangos, Angli�t, valamint a hollandok akad�koskod�s�t sem kell majd ezek ut�n hallgatnia. Elindul�sa ut�n Notthingam hercege ultim�tumot ad a kir�lyn�nek, mely szerint, halad�ktalanul t�vol�ts�k el a whigeket a korm�nyb�l. A kir�lyn�, azonban ellen�ll �s �j v�laszt�sokat �r ki. Az �j korm�ny, b�r kisebbs�gbe ker�lt tartotta mag�t. Godolphinnak is biztos helye volt, egyenl�re �s a hadj�ratra is m�r megszavazt�k a p�nzt. Ennek ellen�re Marlboroughnak egy es�lye maradt, gy�zni vagy meghalni. Egy esetleges veres�g vagy csata n�lk�l befejezett hadj�rat v�gzetesnek bizonyult volna a sz�vets�gesek sz�m�ra. �prilisban �rkezett meg N�metalf�ldre �s megkezdte a t�rgyal�sokat a holland rendekkel, a csapatok megaj�nl�s�r�l. A rendek m�r egy moselle-v�lgyi hadj�ratra is mind�ssze 15 000 f�t szavaztak, meg mert f�ltett�k hat�raikat. V�g�l r�k�nyszer�ti akarat�t a hollandokra, mivel kijelentette, hogy ak�r enged�ly�k n�lk�l is elviszi az angol zsoldban l�v� csapatokat. Miel�tt tov�bb menn�nk n�zz�k meg a, hogy helyezkedtek el a francia �s sz�vets�ges csapatok a frontok ment�n 1704 m�jus�ban. Villeroy Masstricht�l keletre �llt 45 000 f�s sereg�vel. Vele szemben sorakozott Overkirk 50 000 f�s �s Marlborough 20 000 f�s serege, ez ut�bbi Bedburgn�l helyezkedett el. A Rajna menti hossz� arcvonalon 10 000 francia n�zett farkasszemet a 6000 f�s birodalmi egys�gekkel. Strassburgn�l Talalrd 30 000 �jonccal foglalt �ll�st. Badeni Lajosnak mind�ssze 20–30 000 katon�ja volt, azok is sz�tsz�rva eg�sz birodalom ter�let�n. A leger�sebb cs�sz�ri egys�g (10 000 f�) Ulmn�l foglalt �ll�st, �m egymaga kev�s volt Miksa Emm�nuel �s Marsin 50 000 f� csapat�val szemben. Mindezeket figyelembe v�ve dolgozt�k ki a haditervet a franci�k. XIV. Lajos utas�t�st adott, Tallardnak, hogy 12 000 �joncot vigyen Marsin csapatainak kieg�sz�t�s�re. Ezt k�vet�en a francia marsallnak �s Miksa Emm�nuelnek N�rdlingenen N�rbergen �s �t kellett a birodalom belsej�be nyomulnia elv�gva ezzel a cs�sz�ri csapatokat a Rajn�t�l. Tallard m�jusban meg is indult, a terv az volt, hogy Vilingen t�j�n tal�lkozik a v�laszt� csapataival. B�deni Lajos id�k�zben egyes�lt Styrum egys�geivel �s az elvonul� bajor–frncia csapatok ut�v�dj�re t�mad, �m veres�get szenved. A V�laszt� mag�hoz v�ve az er�s�t�st visszat�rt Ulmhoz. Mindek�zben Marlborough is megind�totta csapatait D�l fel�. Villeroy k�vetve a sz�vets�gesek hadmozdulat�t elt�volodik az Egyes�lt Tartom�nyokt�l. �ppen ez volt a Marlborough c�lja. Sz�nd�kait tov�bbra sem ismerik sem a franci�k, sem saj�t sz�vets�gesei. A d�nt� pillanat Coblenz magass�g�ban j�tt el. Marlborough m�jus 26-�n �tkelt a Rajn�n, j�nius 3-�n pedig a Neckaron. A f�parancsnok mag�hoz vette lovass�g�t �s felgyors�totta a menetet a Duna–v�lgy�be. Miksa Emm�nuel ezut�n m�r az�rt fordult Lajoshoz, hogy k�ldj�n �jabb csapatokat, k�l�nben t�ler�vel kell megk�zdeni�k. J�lius 8-10. k�z�tt Savoyai, Marlborough �s B�deni Lajos megvitatta a hadj�rat tov�bbi terveit. Az angol f�parancsok azt javasolta, hogy valamelyik�k mennyen vissza a Rajn�hoz �s tartsa szemmel Tallardot �s Villeroyt. A b�deni �rgr�f Savoyaira h�r�totta a feladatot, de mell�adta a w�rtenbergi ezredeket �s a porosz z�szl�aljakat. A sz�vets�gesek ut�np�tl�si vonalai ekkorra m�r annyira elny�ltak, hogy �jra volt sz�ks�g. Erre a legide�lisabbnak a N�rnberg, N�rdlingen, Donauw�rth vonal k�n�lkozott. Ez ut�bbi azonban m�g a bajorok kez�n volt. Miksa Emm�nuel tudta, hogy a sz�vets�gesek els� c�lpontja ez a fontos dunai �tkel�hely lesz. „…a V�laszt� megb�zta D’Arco gener�lisnak, hogy 10 000 gyalogossal �s 2500 lovassal sz�llja meg a Duna �szaki oldal�t ural� Schellenberg magaslatot.” A magaslat Donauw�rrtht�l keletre helyezkedett el. Marlboroug csapatai j�lius 2-�n k�mlelte ki a terepet �s ennek megfelel�en alak�totta ki haditerv�t. A v�ros �s a magaslat k�z�tti r�szen l�v� s�ncokat a franci�knak m�g nem siker�lt igaz�n ki�p�teni. Ett�l keltre helyezkedett el a Guszt�v Adolf–er�d. A k�zb�ls� t�rs�get a er�dben elhelyezett �gy�k fedt�k le. Marlborough egy 6000 f�s t�mad� �ket k�l�n�tett el, melynek az ellens�g balsz�rny�t kellett megt�madnia. Az els� k�t roham sikertelen volt �s sok sz�vets�ges katona holtan maradt a csatat�ren, k�zt�k Goor gener�lis is. Az angolok azonban tov�bb er�ltett�k a t�mad�sokat, mert �zenetet kaptak Savoyai Jen�t�l, hogy Tallard m�r Stassburgn�l �ll. Badeni Lajos be�rkez�se �s Marlborough lovass�gi rohama ut�n v�g�l siker�lt bet�rni a s�ncok k�z�. A bajor �s francia csapatok elmenek�ltek. Id�k�zben Tallard �s Villeroy megindult kelet fel�, hogy egyes�ljenek a V�laszt� csapataival. Ut�bbi �ll�st foglalt a Stollhofeni–vonallal szemben. Savoyai p�rhuzamosan haladt vele szemben a Duna t�loldal�n. Villeroy nem mert mozdulni, legfeljebb kicsit �szak fel� mozdult el. J�lius v�g�n a V�laszt� �s Marlborough csapatai Augsburgn�l n�zek farkasszemet. A sz�vets�gesek arra t�rekedtek, hogy m�g Tallard be�rkez�se el�tt lev�lassz�k Miksa Emm�nuelt. Ebben a helyzetben Marlborough �s B�deni Lajos csapatai a V�laszt� �s orsz�ga k�z�tt �lltak, �s ezt ki is haszn�lt�k. A cs�sz�ri lovass�g v�gigrabolta a tartom�nyt. Augusztus 2-�n be�rkezett Tallard �s a t�rgyal�sok megszakadtak. A franci–bajor hadak ez�ltal l�tsz�mf�l�nybe ker�ltek. Az id� is nekik dolgozott, k�zeledett az �sz �s ekkor a csapatok t�li sz�ll�sra vonultak volna. Ebben az esetben a franci�k jelent�s l�p�st tettek volna a h�bor� megnyer�se fel�, hiszen m�r az 1704-es hadj�rat el�tt is sz�mos visz�ly volt a sz�vets�gesek k�z�tt. Egy eredm�nytelen �v ut�n pedig a felboml�st vonhatta volna maga ut�n. Id�k�zben Savoyai H�chstadthoz �rkezett �s �zenetet k�ld�tt Marlboroughhoz, hogy csatlakozzon hozz�. Augusztus 8-�n B�deni Lajos 15 000 f�vel elvonult Ingolstadt ostrom�ra, a m�sik k�t hadvez�r pedig egyes�tette seregeit. Marlborough man�ver�t a franci�k elvonul�sk�nt �rt�kelt�k, ez�rt azt tervezt�k, hogy Savoyai h�t�ba ker�lnek �s felmorzsolj�k. Ennek �rdek�ben augusztus 9-�n Lauingenn�l �tkeltek a Dun�n �s Blenheim k�rny�k�n �ll�st foglaltak. B�r Tallard tudta, hogy a h�bor�t akkor is megnyeri, ha nem �ll csat�t, �m szerencs�tlens�g�re megoszlott a parancsnokl�s k�zte �s vez�rt�rsai k�z�tt. A sz�vets�gesek 11-�n a Kesel–patak m�g�tt foglaltak �ll�st �s felder�t�ket k�ldtek ki nyugat fel�. Tallard �s vez�rt�rsai az utols� pillanatig abban a hitben voltak, hogy a sz�vets�gesek elvonul�ban vannak �szak fel�. 5. Blenheim 1704. augusztus 13 5.1. Felk�sz�l�s a csat�ra A sz�vets�gesek 13-�n hajnalban kezdt�k meg a felvonul�st. M�nstern�l �tkeltek a Kessel–patakon �s 8 oszlopban vonulva el�rt�k a Nabel–patakot. Marlborough egy 9. oszlopot is szervezett, mely 2 brig�db�l �s 11 z�szl�aljb�l tev�d�tt �ssze. Az � feladatuk az volt, hogy fedezz�k a t�z�rs�g felvonul�s�t. A sz�vets�gesek balsz�rnya Blenheim �s Oberglauheim k�zti t�rs�ggel szemben foglalt �ll�st. Ezen az oldalon Marlborough parancsnokolt, csapatait n�gy vonalra osztotta. Az els� �s a m�sodik gyalogs�gb�l, m�g a k�t k�z�ps� lovass�gb�l tev�d�tt �ssze. A k�t fegyvernem �sszehangol�s�ra t�rekedett. Parancsnokl�sa al� 37 z�szl�alj, 88 lovassvadron �s 32 l�veg tartozott. T�le jobbra foglalt �ll�st Savoyai Jen� (18 z�szl�alj, 78 svadron 20 l�veg), aki lovasait a centrumhoz k�zel, m�g porosz gyalogs�g�t a sz�len �ll�totta fel. A sz�vets�ges sereg �sszl�tsz�ma 52 000 f� k�r�l mozgott. Mivel a jobbsz�rny felvonul�sa a rossz terepviszonyok miatt k�sett, Marlborough kiosztotta az utas�t�sokat. Id�k�zben Blood ezredes megkezdte a t�zel��ll�sok ki�p�t�s�t is. Marlborough egy�rtelm�en a saj�t sz�rny�n akarta d�nt�sre vinni a csat�t, ezt a kedvez�bb terepadotts�gok is �rthet�v� tett�k. Savoyaival val� megbesz�l�s ut�n kidolgozt�k a haditervet. A balsz�rny sz�ls� oszlop�nak, melyet Cutts vezetett, Blenheim fel� kellett t�madnia. A f� csap�sir�nyt Marlborough a centrumban tervezte a k�t faluval (Blenheim, Oberglauheim) szemben �ll� gyalogs�gnak csup�n az er�k lek�t�se volt a feladata. A jobbsz�rny egy �ra t�jban k�sz�lt el �s megindulhatott a t�mad�s. A szemk�zti oldalon a francia–bajor hadak teljes nyugalomban t�boroztak. B�r Tallard tudta, hogy a sz�vets�gesek valahol a k�zelben vannak, m�gis m�g 13-�n reggel is ezt �rja a kir�lynak: „Ma 13-�n, hajnal el�tt az ellens�g �breszt�t veretett �s h�rom �rakor gy�lekez�t. Ott l�that�k t�boruk el�tt csatarendben �s a jelek szerint ma elmenetelnek…” A reggeli sz�l r�viddel ezut�n elf�jta a k�d�t �s ekkor m�r a franci�k is l�thatt�k, hogy a sz�vets�gesek t�mad�sra k�sz�lnek. Tallard serege a Blenheim–Oberglauheim– Lutzingen vonalon helyezkedett el. A jobbsz�rnyon 36 z�szl�alj �s 80 svadron felett maga, Tallard parancsnokolt, �m miut�n a gyalogs�g nagy r�sz�t Blenheimbe ir�ny�totta, �gy ezek kiker�ltek az � hat�sk�re al�l. K�z�pen teh�t k�t vonalban �ll�totta fel a lovass�g�t, m�g a harmadikba mind�ssze 9 z�szl�aljat tudott felvonultatni. A balsz�rnyat a bajor v�laszt� �s Marsin csapatai (48 z�szl�alj, 67 svadron) foglalt�k el. A teljes francia–bajor hader� 56 000 f�t �s 90 l�veget sz�ml�lt. Tallard eredeti terve az volt, hogy k�z�pen �tengedi a sz�vets�ges csapatok fel�t, �s amikor azok m�g nem rendezt�k soraikat szemb�l lovass�got, a sz�lekr�l pedig gyalogs�got z�d�t r�juk. Nem sz�molt azonban azzal, hogy vez�rt�rsai nem fognak egy�ttm�k�dni vele. Egy �rakor teh�t minden k�szen �llt az �vsz�zad csat�j�ra. 5.2. A csata A birodalmi csapatok kezdt�k meg az �tkel�st a Nabelen l�tes�tett hidakon, a foly� meredek, s�ros partvonala igencsak megnehez�tette ezt. A sz�vets�ges gyalogs�got er�s t�z is fogadta, �m lassank�nt megvetett�k a l�bukat a t�lparton. Id�k�zben Cutts is t�mad�sba lend�lt Blenheim ellen, �m visszaszor�tott�k a Nabel innens� partj�ra. Id�k�zben k�z�pen beigazol�dott Marlborough azon d�nt�se, hogy a gyalogs�got �s lovass�got vegyesen alkalmazza. Tallard centrumban l�v� 9 z�szl�alja nem vehette fel a versenyt az angol gyalogs�ggal �s hi�ba pr�b�lt Blenheimb�l er�s�t�st hozni, a falu parancsnoka, ugyanis Marsin al� tartozott �s megtagadta az engedelmess�get. A faluban ugyanakkor az �sszezs�fol�dott 27 z�szl�alj mind�ssze 17 angol z�szl�aljjal �llt szemben. Hasonl� volt a helyzet Oberglauheim t�rs�g�ben. S�t itt majdnem megfordult a csata menete. Marlborough jobbsz�rny�n �ll� 3 n�metalf�ldi z�szl�aljat er�s ellenl�k�s �rte a francia �s �r z�szl�aljak �ltal. Holsein–Beck hercege hal�los s�r�l�st szenvedett. A sz�vets�ges arcvonal a sz�tes�s sz�l�n �llt. Marlborough ezt �szlelve a helysz�nen termett �s a Savoyai �ltal �tengedett Fuller–lovass�ggal helyre�ll�totta az �sszek�tet�st. Mint l�thatjuk itt volt a k�l�nbs�g a k�t sereg hadvez�rei k�z�tt, m�g Savoyai �s Marlborough harmonikusan egy�tt tudott m�k�dni, addig ez a m�sik f�ln�l nem figyelhet� meg. Id�k�zben a sz�vets�ges jobbsz�rnyon Savoyai nem tudott olyan hat�konys�ggal t�madni, mint vez�rt�rsa. A bajor lovass�g ugyanis rendre visszaverte a cs�sz�ri v�rtesek t�mad�sait. Jen� herceg felv�ltva k�ldte harcba a lovass�got �s az Anhalt-Dessau �ltal vezetett porosz gyalogs�got, �m az ellens�g m�sodik vonala mindig megt�rte a sz�vets�ges rohamokat. A harmadik rohamban a herceg �lete is vesz�lyben forgott, �m egy katon�ja �nfel�ldoz�an �llt a vez�rnek sz�nt goly� el�. A harc v�g�l nem is ezen a sz�rnyon d�lt el. F�l hat fel� Marlborough gyalogos–lovas t�mad�sa els�p�rte a francia centrumot. Az �joncokb�l �ll� francia z�szl�aljaknak es�ly�k sem volt a t�ler�ben l�v�, tapasztalt sz�vets�ges gyalogosokkal szemben. Tallard, azonban nem vesztette el l�lekjelenl�t�t, �s valamivel h�tr�bb �jj�szervezte vonalait. Az angol f�vez�r a legjobbkor avatkozott k�zbe. „Marlborough �szlelve a vonal gyenges�g�t…felfogta, hogy a gy�zelem d�nt� pillanata el�rkezett.” 12 000 lovast k�ld�tt t�mad�sba, mely teljesen els�p�rte a francia arcvonalat. Tallard elrendelte a visszavonul�st. Megpr�b�lt bejutni Blenheimbe, �m �tk�zben hesseni lovasok fogs�g�ba esett. Savoyai Jen� id�k�zben elfoglalta L�tzingent, a bajor–francia hadak pedig megkezdt�k a visszavonul�st. �ld�z�sr�l sz� sem lehetett hiszen a h�tr�l�s p�ld�s rendben ment v�gbe �s a cs�sz�riaknak is nagy volt az embervesztes�g�k. A Blenheimben l�v� gyalogs�g m�g hatkor is tartotta mag�t, b�r a sz�vets�gesek m�r teljesen k�r�lker�tett�k a telep�l�st. A falu parancsnoka, Cl�rambault cserbenhagyta embereit, �m menek�l�s k�zben a Dun�ba fulladt. A franci�k v�g�l megadt�k magukat. A csata v�get �rt. A gy�zelmet Parke ezredes vitte meg Londonba Marlborough level�vel egy�tt. „Nincs id�m t�bbet mondani, de k�rlek add �t �dv�zletemet a Kir�lyn�nek, hogy serege dics�s�ges gy�zelmet aratott. Tallard �kegyelme �s k�t m�sik t�bornok itt �l a kocsimban, �s a t�bbit is k�vetem: a h�rviv� seg�dtisztem besz�mol �nnek a t�rt�ntekr�l. A t�bbit �s magam fogom elmondani n�h�ny nappal k�s�bb.” Marlborough 5.3. Vesztes�gek A sz�vets�gesek gy�zelm�k ellen�re jelent�s vesztes�geket szenvedtek el. 4724 halott, 7788 sebes�lt �s 273 elt�nt volt a m�rleg�k. A nemzetis�gi lebont�st n�zve a d�nok j�rtak a legrosszabbul, 1312 halottat �s 1048 sebes�ltet sz�ml�ltak. A sereg 24,8%-�val fizettek a gy�zelem�rt. A francia vesztes�gekre csak k�vetkezetni tudunk, de k�zel 6000 halott, 8000 sebes�lt maradt a csatat�ren. Tov�bb� t�bb mint 3000 katon�juk dezert�lt a sz�vets�gesekhez. 6. A gy�zelem jelent�ss�ge A Blenheimi csata alapvet�en hat�rozta meg a Spanyol �r�k�s�d�si h�bor� tov�bbi menet�t. B�r m�r nem abban a korban �l�nk, hogy egy csata eld�nts�n egy h�bor�t, hiszen a franci�k m�r a k�vetkez� �vben ism�t k�zel 300 000 f�s sereget tudtak ki�ll�tani. A gy�zelemnek k�sz�nhet�en Bajororsz�got kikapcsolt�k a h�bor�b�l. A cs�sz�ri udvar kiszabadult a harap�fog�b�l. A h�bor� hadsz�nter�nek s�lypontja el�sz�r It�li�ba, majd az 1706-os turini csata ut�n N�metalf�ldre tev�d�tt �t. Az itteni hadsz�nt�ren folytat�dott Savoyai �s Marlborough p�ros gy�m�lcs�z� egy�ttm�k�d�se. T�bb csat�ban kiszor�tott�k a franci�kat Spanyol–N�metalf�ldr�l (Ramillies 1706, Oudenarde 1708, Malplaquet 1709 ). Egyed�l a spanyol hadsz�nt�ren nem alakultak kedvez�en a dolgok a sz�vets�gesek sz�m�ra. A francia–spanyol csapatok 1707-ben Almans�n�l veres�get m�rtek az angol-osztr�k csapatokra. Magyarorsz�gon eg�szen 1711-ig elh�z�d� R�k�czi–szabads�gharc jelent�s cs�sz�ri er�ket vont el a nyugati hadsz�nterekr�l. Ezt bizony�tja az angol k�vet jelent�se is: „A medi�ci� m�lt�s�ga megk�vetelte volna, hogy �fels�ge �s a holland korm�ny tiltakozz�k, hogy a b�csi udvar hib�s elvek alapj�n cselekszik, s m�g sosem k�n�lkozott nagyobb lehet�s�g �s jogosults�g arra, hogy �szint�n besz�lj�nk, mint most, amikor a Franciaorsz�g elleni h�bor� terh�t teljes eg�sz�ben mi viselj�k, mik�zben az itteni miniszterek minden buzgalmukat Magyarorsz�gra ir�ny�tj�k, �s naponta �jabb �s �jabb sereget vonnak el a birodalomt�l.” A ny�lt �tk�zetekben azonban rendre a cs�sz�ri csapatok gy�zedelmeskedtek: Nagyszombat 1704, Zsib� 1705, Trencs�n 1708, Romh�ny 1710. V�g�l az udvar megoszt� politik�j�nak k�sz�nhet�en megsz�letett a szatm�ri b�ke. Ugyanebben az �vben meghalt I. J�zsef cs�sz�r, ezzel ism�t egy k�zben egyes�lt volna Spanyolorsz�g �s Ausztria. Ez sz�vets�geseinek nem �llt �rdek�ben. A koal�ci� felboml�s�t seg�tette el�, hogy Marlborough kegyvesztett lett a kir�lyn�n�l �s �j f�parancsnok �rkezett az angol csapatokhoz. Ormond meg�llapodott a franci�kkal, hogy nem avatkoznak be a cs�sz�riak elleni �sszecsap�sba. Ennek egyenes k�vetkezm�nye volt, hogy az osztr�k csapatok 1712-benDenain mellett veres�get szenvedtek Villars csapatait�l. A Tengerhatalmak megkezdt�k teh�t a b�ket�rgyal�sokat a franci�kkal. 7. B�kek�t�sek 1713 �prilis 11-�n az utrechti b�k�ben lez�rult a sz�zad els� h�bor�ja. Az angolok elismert�k V. F�l�p spanyol kir�lys�g�t, azzal a kik�t�ssel, hogy orsz�ga sosem egyes�lhet Franciaorsz�ggal. Megszerezt�k viszont a spanyolokt�l Gibralt�rt, Menorc�t �s sz�mos kereskedelmi joghoz jutottak. A hollandok hat�r menti er�d�kkel �s kereskedelmi szerz�d�sekkel gyarapodtak. Savoya megkapta Szic�li�t, Poroszorsz�g pedig Neuchatelt. A bajor v�laszt� visszakapta orsz�g�t, b�r a cs�sz�r felaj�nlotta, hogy cser�lje el imm�ron Osztr�k–N�metalf�ldel, ez v�g�l nem val�sult meg. A cs�sz�r k�rp�tl�sul megkapta a m�r eml�tett Spanyol–N�metalf�ldet, N�polyt, Mil�n�t, Szard�ni�t, Mantov�t. Az �j cs�sz�r VI. K�roly eleinte nem fogadta el a b�k�t, �m egy �v m�lva � is kiegyezett a franci�kkal a rastatti b�k�ben (1714). Irodalomjegyz�k Forr�sok MEMOIRS, 1820 Memoirs of John Duke Marlborough with his original correspondance: collected from familiy records at… Szerk.: William Coxe. 1820. MH, 1736 M. Dumont : The military history of his serene highness Prince Eugene of Savoy, now generalissimo of the Imperial Army. As alfo of His Grace the late Duke of Marlborough, prince of the Roman Empire…Ford�totta angolra: Paul Chamberlen. London, 1736. ST–SIMON, 1987 Saint-Simon herceg eml�kiratai. Ford.: R�z P�l. Bp., Eur�pa Kiad�, 1987. Szakirodalom B�NLAKY, 2001 B�nlaky J�zsef: A magyar nemzet hadt�rt�nete. CD-ROM. Bp., Arcanum 2001. CHURCHILL, 1966 Churchill, Winston S.: Marlborough, His Life and Times. New York, Charles Scribner’s sons, 1966. DUPUY, 1970 Dupuy, R. Ernest- Dupuy, Trevor N.: The encyclopedia of military history from 3500 B. C. to the present. New York, Harper & Row, 1970. HORV�TH, 1941 Horv�th Jen�: Szavojai Jen� herceg. A dunai monarchia kialakul�sa. Bp., Cs�pfalvi Kiad�, 1941. INGRAO, 1995 Ingrao, Charles W.: The Habsburg Monarchy 1618-1815. Cambrige, University Press, 1995. rep. K�PECZI, 1976 K�pecz B�la: II. R�k�czi Ferenc az �llamf�rfi �s az �r�. Bp. Magvet� Kiad�, 1976. LIVESEY, 2000 Livesey, Anthony: Nagy hadvez�rek, nagy csat�k. Ford.: F�lix P�l. Bp., GABO K�nyvkiad�, 2000. MARK�, 2003 Mark� �rp�d: II. R�k�czi Ferenc csat�i, v�logatott tanulm�nyok. Sajt� al� rendezte �s a bevezet�st �rta: M�sz�ros K�lm�n. Bp., Nap Kiad�, 2003. PAPP, 1989 Papp Imre: A Napkir�ly : XIV. Lajos �lete �s kora. Bp., Kossuth Kiad�, 1989. PERJ�S, 1958 Perj�s G�za: A h�chstadti csata. In: Hadt�rt�neti K�zlem�nyek 1958/ 3-4. 151-189.o. TREVELYAN, 1945 Trevelyan, George Macaulay: England under queen Anne-Blenheim. I. k�t. London, Ballantyne Press, 1945. ZACHAR, 1990 Zachar J�zsef: Csat�k, hadvez�rek, katon�k a XVIII. sz�zadban. Bp., Tank�nyvkiad�, 1990. Z�LLNER, 2000 Z�llner, Erich: Ausztria t�rt�nete. Ford.: Bojt�r Endre. Bp., Os�ris Kiad�, 2000.