. A spanyol sereg. De Melo K�t vonalban �ll�totta fel sereg�t. A balsz�r els� vonal�ban 9 svadron (Albuquerque, Velandio, Avela), a m�sodikban 6 svadron (Villalva, Burgy, Castelvi) �llt fel. A centrum els� vonal�ban 5 spanyol tercio, 2burgundi tercio ( Sant Amour, Gramont) �s 3 olasz tercio (Strozzi, Delli Ponti, Visconti) foglalt �ll�st. A m�sodik vonalat 5 vallon (Prince de Linge, Ribaocourt, Granges, Meghen, Bassigny), 2 n�met (Ritberg, Ambisi) �s 2 it�liai (Montecuccoli, Frangepani) ezred alkotta. A tartal�k mind�ssze k�t svadronb�l �llt. A jobbsz�rnyon pedig 8 illetve 6 svadron helyezkedett el, Issenbourg parancsnokl�sa alatt. De Melo �sszess�gben 18 000 gyalogosra �s 8000 lovasra sz�m�thatott. A spanyol arcvonal valamivel r�videbb volt ugyan, mint a francia, de t�maszkodhattak a balsz�rnyuk m�g�tt elhelyezked� mocs�rra. Ennek m�g szerepe lesz a csat�ban. 5.3. A francia sereg A franci�k a spanyolokhoz hasonl�an �ll�tott�k fel csapataikat. A jobbsz�rnyon k�t vonalban 15 svadron (Raab-Chack, Gardes, Royal, Mestre de Camp General, Lenoncourt, Coiselin, Sully, Roquelaume, Menneville, Sillart, L’Eschelle, Vamberg) helyezkedett el. T�l�k balra a centrumban szint�n k�t vonalban sorakozott fel a gyalogosok ezrede 15 ezrede. Az els� vonalban 8 (Picardie, La Marine, Persan, Molandin, Biscarra, Rambure, Premont), m�g a m�sodikban 7 ezred ( La Pree-Vetruis, Vidame, Watteville, Ecossas, Van Roll, Breze-Angeron, Guiche-Bussy) foglalt �ll�st. Cond� a centrum m�g�tt egy harmadik vonalat is fel�ll�tott Sirot parancsnokl�sa alatt ( 3 ezred: Royaux, Watteville, Harcourt, 4 svadron: Sirot, Gendarmes Cond�-Guiche, Gendarmes Angouleme-Vaubecourt, Charost). A francia arcvonalat a balsz�rny 13 svadronja ( La Claviere, Beauvau, La Fert�, Guiche, Fusiliers, Netaf, Marolles, Heudicourt, Harcourt) z�rta L1Hoplital �s La Fert� vezet�se alatt. 5.4. A csata A csat�t Cond� nyitotta meg azzal, hogy letarolta a lesben�ll� spanyol musk�t�sokat, megfosztva ezzel De Melot a meglepet�s erej�t�l. Miel�tt Cond� megindult volna a jobbsz�rny �l�n, utas�totta L’Hoplitalt, int�zzen sz�nlelt t�mad�st a spanyolok jobbsz�rnya ellen, de azt�n vonuljon vissza �s csak a v�dekez�ssel t�r�dj�n. Ezek ut�n parancsot k�ld�tt Gassionnak, hogy kezdje meg a t�mad�st a spanyol balsz�rny balsz�le ellen. Albuquerque emiatt h�tr�lni k�nyszer�lt, �m ezzel fedezetlen�l hagyta saj�t sz�rnya jobb sz�l�t. Cond� csak erre v�rt �s oldalba kapta a visszavonul� spanyol lovass�got, majd balra kanyarodva elzavarta a csatat�rr�l a spanyol tartal�kot. Id�k�zben a balsz�rnyon L’Hoplital Cond� utas�t�sa ellen�re rohamra indult, mivel azonban Issembourg h�tr�bb vonta csapatait, a szenilis francia beleszaladt a mocs�rba. Ekkor lend�lt akci�ba a spanyol lovass�g �s els�p�rte a franci�kat. L’Hoplital saj�t �ll�saiba szorult vissza elvesztve �gy�it. Hi�ba pr�b�lta meg visszaszerezni az elvesztett l�vegeket, kudarcot vallott. Megindultak a spanyol �s olasz terci�k is �s szemb�l t�madtak a francia gyalogs�gra, mind egy sz�lig meg is futottak volna, ha meg nem jelent volna Sirot a vegyes tartal�k �l�n, �s ism�t szembeford�totta a franci�kat az ellens�ggel. A helyzet sokban hasonl�tott a gaugamelai csat�ra, ott is a maked�n jobbsz�rny �llt gy�zelemre, m�g a t�bbi veszt�sre. Cond�, Alexandroszhoz hasonl�an cselekedett. H�tba t�madta a spanyol jobbsz�rnyat, majd elszigetelte a terci�kat. Ekkor m�r csak egy tercio tartotta mag�t, mag�ba olvasztva a menek�l�ket. A francia marsall t�mad�sra k�ldte ellen�k a lovass�got, �m a spanyolok kart�cst�zzel fogadt�k �ket. Bebizonyosodott, hogy a gyalogs�g n�gysz�geivel szemben a lovass�g �nmag�ban nem �llhat meg. Ezt az �r�k igazs�got felejtette el k�t �vsz�zad m�lt�n Ney marsall a waterlooi csat�ban mikor neh�zlovass�g�tot angol n�gysz�geknek k�ldte. Cond� ekkor el�vontatta a megmaradt 4 l�veg�t �s val�s�ggal lekasz�lta a spanyolok sorait. T�mad�sba lend�lt a francia gyalogs�g �s a lovass�g is. A spanyolok jelezt�k, hogy megadj�k magukat, de azt�n csal�rd m�don ism�t t�zet nyitottak. A franci�k erre megrohant�k az �rul�kat �s az utols� sz�lig, lem�sz�rolt�k �ket. 5.5.Vesztes�gek �s a csata ut��lete A spanyolok �ri�si veres�get szenvedtek a csata sor�n, t�bb mint 8000 halott �s 7000 fogoly maradt ut�nuk. A franci�k is jelent�s vesztes�geket szenvedtek, hiszen 2000 ember vesz�tettek �s 4000 sebes�ltj�k volt. Egyesek d�nt� csat�nak nevezik a m�jus 19.-�n lezajl� csat�t. A t�nyek azonban nem ezt igazolj�k. A spanyolok r�viddel ezut�n levert�k a katal�n felkel�st. Mindezek mellett egy 1643. Decemberi lajstrom az igazolja, hogy Flandri�ban m�g mindig jelent�s l�tsz�m� (77 517) spanyol katonas�g �llom�sozott. A franci�k viszont t�bb szempontb�l meger�s�dtek. Beigazol�dott, hogy a terci�k ideje lej�rt. A francia katonas�g viszont hamarosan nagy reformokon ment �t �s t�bb mint �tven �vre Eur�pa legjobb hadsereg�v� v�lt. Cond�, Rocroi ut�n fura karriert futott be. Szolg�lt a spanyolok oldal�n a franci�k ellen, majd XIV. Lajos visszafogadta kegyeibe. A t�m�r terci�k ideje lej�rt. El�rkezett a mozg�konyabb taktikai egys�gek korszaka. Ezzel egy id�ben kezdett kialakulni a line�ris harc�szat, mely vil�gkor�t a 18. sz�zadban �lte. Szakirodalom: Razin: hadm�v�szet t�rt�nete III., A h�bor� k�zm�ipari korszak�nak t�rt�nete. Ford.:Dr. Auer K�lm�n. Budapest, Zr�nyi Katonai Kiad�, 1964. Regan, Geoffrey: D�nt� csat�k. Ford.: Magyarics P�ter. Budapest, Panem Kft., 1993. http://www.geocities.com/ao1617/Rocroi.html